Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei
EGY HIVATÁS 120 ÉVE BALLAI LAJOS DR. (1902-1912) Jászberényben született 1853. március 24-én, jómódú kereskedőcsaládban. Eredeti családnevét 1881-ben változtatta meg Blauról Ballaira. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a pesti egyetemen és külföldön végzett jogi tanulmányokat 1871-1874 között. 1878-ban jog- és államtudományi, 1880-ban ügyvédi oklevelet szerzett; ezután külföldi tanulmányutat tett. A Vaskorona-rend, illetve a Ball ai Lajos ki tű n te tési javaslatáról szóló jegyzőkönyv részlete Az igazságügyi minisztérium hivatalnokaként lépett állami szolgálatba; 25 éves korában a Kereskedelemügyi Minisztériumban lett fogalmazó. Osztálytanácsosként szociális törvényjavaslatok tervezésével foglalkozott. Később a belkereskedelmi szakosztály vezetőjeként a kereskedelmi és hitelügyi törvények előkészítésén dolgozott. 1892-től jegyzője, majd 1894-1895 között tagja volt a törvény-előkészítéssel és az intézményalapítás elvi kereteivel megbízott Országos Szabadalmi Tanácsnak. A miniszter delegálta a Védjegytanács tagságába az 1900-tól 1903-ig terjedő időszakra. A minisztériumból került a Szabadalmi Hivatal elnöki székébe, 1902. október 28-án nevezték ki. Egy évtizeden át, 1902-1912 között töltötte be az elnöki tisztséget; ez idő alatt sok vita zajlott a hivatal törvény által meghatározott hatásköréről, szervezetéről, eljárásrendjéről, a Szabadalmi Tanácshoz, illetve a Kúriához való viszonyáról. Több ízben képviselte a magyar kormányt külföldön tartott kongresszusokon, konferenciákon. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű volt a Stockholmban 1908-ban megrendezett iparjogvédelmi kongreszszus, amelynek keretében ülésezett a szerzői jog nemzetközi védelmére alakult Nemzetközi Unió. Az ülésen a kormány felhatalmazásával Ballai bejelentette Magyarország belépését az unióba. Ballai nagy buzgalommal igyekezett a magyar ipar felvirágzását a szabadalmon alapuló találmányok széles körű megismerésével elősegíteni. Kortársai följegyezték róla, hogy a gyárosokhoz, ipartestületekhez, az iparosokhoz százával intézett fölhívást, amelyekben a figyelmükbe ajánlotta a szakterületükbe vágó találmányokat. 230
