Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

5. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A szellemi tulajdon szolgálatában működő tanácsok, testületek

A SZELLEMI TULAJDON SZOLGÁLATÁBAN MŰKÖDŐ TANÁCSOK, TESTÜLETEK

Nem sokkal később, 1989-ben két minisztertanácsi rendelet jogszabályi alapokra helyezte a testület működését. A rendelet kimondja, hogy „az Országos Találmányi Hivatal újítási és találmányi szakértői testületé szakértői véleményt ad olyan találmányi díjazási ügyben, amelyben bírósági eljárás még nem indult"; ugyanakkor a találmányi díjvitákat bírósági úton kell rendezni.

Az ISZT üléseinek helyszíne a hivatal Garibaldi utcai székházában

Később még magasabb szinten szabályozták a testület működését: az 1995-ben hatályba lépett szabadalmi törvény rendelkezett a Találmányi Szakértői Testület felállításáról, illetve a testület működését meghatározó minisztériumi rendelet kiadásáról. Az ügyben illetékes Ipari és Kereskedelmi Minisztérium rendelete az iparjogvédelemmel kapcsolatos valamennyi jogvitás ügyet a testület feladatkörébe utalta.

Néhány év elteltével újabb jelentős változás történt: 2003. január 1-je óta a grémium jelentősen kibővült feladatkörrel, Iparjogvédelmi Szakértői Testület néven folytatja munkáját; a reá vonatkozó keretszabályok bekerültek a vonatkozó szaktörvénybe. Az ISZT szervezetét és működését 2003. január 1-jétől hatályos kormányrendelet írja elő; e rendelet bizonyos eljárási szabályait és az alkalmazott díjtételeket 2005-ben módosította egy újabb kormányrendelet. A szakértői testület a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működik.

211