Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

5. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A szellemi tulajdon szolgálatában működő tanácsok, testületek

A SZELLEMI TULAJDON SZOLGÁLATÁBAN MŰKÖDŐ TANÁCSOK, TESTÜLETEK eredményeiket. A díjra - a bírálóbizottság tagjain kívül - bárki je­lölhet egy szervezetet, akár a sajátját is. A beküldött pályázatok alapján a díj odaítéléséről a bírálóbizottság dönt. Az elmúlt évek igazolták, hogy a dizájnmenedzsment a gazdaság minden területén fontos eszköz. A korábbi díjazottak között egy­aránt szerepelnek vállalkozások (GIA Form Kft., Tungsram-Schréder Zrt. stb.) és kulturális intézmények (Zeneakadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum stb.J. Design Management Díj 2010 Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj-pályázat Az ösztöndíjat az Ipari Formatervezési Tanács javas­latára 1988-ban alapította három minisztérium azzal a céllal, hogy segítse a fiatal formatervezők szakmai fejlődését, hozzájáruljon a magyar tárgy- és környezet­kultúra fejlesztéséhez, és a dizájnban rejlő innovációs potenciál kiaknázásával növelje a hazai gazdaság ver­senyképességét. A pályázatra 35 év alatti, szakirányú diplomával rendelkező tervező-, illetve iparművészek jelentkezhetnek a választott témában kidolgozott szakmai programmal. Az ösztöndíj odaítéléséről szakmai grémium dönt a következő szempontok alapján: a téma innovációs tartalma, társadalmi és gazdasági jelentősége, illetve nemzetközi szinten mért újdonsága. A zsűri folyama­tosan figyelemmel kíséri és évente értékeli az ösz­töndíjasok munkáját, akik nyilvános kiállításon adnak számot az elért eredményeikről. Évente 6-10 fiatal alkotó részesül támogatásban. A csaknem három évtizedes múltra visszatekintő Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjról ma már elmondható, hogy valóban segíti a magyar krea­tíviparágak fejlődését, ezáltal a nemzetgazdaság ver­senyképességének növelését. „Akár egyetlen napon is képek százaival találkozik manapság az átlagember. A képrögzítés digitális forradalma révén a közeljövőben szinte elképzel­hetetlen, hogy szöveges információ pusztán önma­gában, képi kiegészítés, képi illusztráció nélkül jelenjék meg. Szöveg és kép, szöveges és képi infor­máció viszonyában talán az őskori barlangrajzok vagy a hieroglifák kora óta nem volt annyira erős a képiség, mint manapság. Ebben a hihetetlen dú­­sulásban olyasféle vezetőkre, szakemberekre van szükségünk, akik a mennyiségi robbanás közepette is képesek olyan minőségben létrehozni a vizuali­­tást, ami az egyszerűen fogyasztható, triviális meg­oldásokon túlmutat. Olyan alkotásokra van nagy számban szükség, amelyek kitágítják a hétköznapi képolvasás lehetőségeit. Asszociációkat, líraiságot, provokációt, a szokványostól eltérő narratívákat megjelenítő alkotásokra, amelyek minőséget, nívót képesek felmutatni. A megnézés-azonosítás-törlés mechanizmusán túl így jön létre majd egy gondol­kodó, aktívan befogadó, esetleg továbbalkotó, a vi­­zualitást az érdemi kommunikáció részévé tenni képes nagyközönség." Design Hét Budapest Az MFT 2004-ben szervezte meg először a Design Hét Budapest elnevezésű rendez­vénysorozatot, melynek azóta is védnöke és támogatója. Az évente megrendezett esemény legfontosabb céljai: a dizájnban rejlő értékek gazdasági, társadalmi szere­pének tudatosítása, illetve a tervezők és a potenciális befektetők közötti kommuni­káció elősegítése. Az elmúlt évtizedben a Design Hét a magyar innovatív gondolkodás emblematikus rendezvényévé vált, amely ráirányítja a gazdasági döntéshozók és a vállalkozók figyelmét a dizájnban rejlő, még kiaknázatlan lehetőségekre. 209 Martinkó József: Képek, jelek, olvasatok Martinkó József: Képek, jelek, olvasatok

Next

/
Thumbnails
Contents