Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

5. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A szellemi tulajdon szolgálatában működő tanácsok, testületek

EGY HIVATÁS 120 ÉVE is képviselheti a testületet. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik; fi­gyelemmel kíséri és értékeli a szakértő testület tevékenységét. A testület titkárát az SZTNH elnöke bízza meg. Az SZJSZT az elnökség által megállapított és az SZTNH elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik. A testület a vonatkozó rendeletben meghatározott díjazás ellenében végzi szakértői tevékenységét. A működési feltételek megteremtéséről - beleértve az adminisztratív ügyvitel pénzügyi vonatkozásait és a szükséges szerződések megkötését - az SZTNH gondoskodik. A szakértői testület elnöke beszámolási kötele­zettséggel tartozik az igazságügyért felelős mi­niszternek. Az elnökség által jóváhagyott éves beszámolót - az SZTNH elnöke egyetértésével - a kultúráért felelős miniszternek is meg kell kül­deni. A tagnévsort, az ügyrendet, az éves beszá­molókat és egyes szakértői véleményeket az SZTNH hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni. „Müller A. antikvárius Pulszky Ágost egyetemi ta­nárnak Az észjog alaptanai cimü müvéből kérdé­sek és feleletek alakjában, a vizsgálatokra készülő egyetemi ifjúság használatára, kivonatot készíttetett egy álnevű szerzővel s azt kiadta. Az Eggenberger­­féle könyvkereskedés, mint Pulszky Ágost köny­vének kiadója, szerzői jog bitorlása miatt perrel lépett fel Müller antikvárius ellen: 300 frt kártérí­tés s 1000 frt pénzbüntetés kiszabása iránt. A per alatt a bíróság kikérte az állandó szerzői jogi szak­értő bizottság véleményét. A szakbeli véleményt Arany László dolgozta ki, arra az álláspontra he­lyezkedve, hogy habár a füzet irodalmi formája szerinti önálló külön műnek tekintendő, mégis saját eszmei tartalom hiányában annak kiadása a szerzői jog bitorlása. A kir. kúria, egybehangzóan az alsó bíróságok ítéleteivel és a szakértői véle­ménynyel, szintén fenforgónak találta a szerzői jog bitorlását, minthogy a szóban levő füzet tartalma teljesen és kizárólag a Pulszky-féle könyvből, szó­­szerint részletekben van kivonatolva. A kúria al­perest a könyv kiadójának fizetendő kártérítésben és azonfelül 100 frt pénzbüntetésben marasztalta, a mely behajthatatlanság esetén tiz napi fogságra változtatható át." Az eljárásrend Az SZJSZT a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján szakértői véleményt alakít ki, de a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást. Amennyiben a testület úgy ítéli meg, hogy szükség van további adatokra, azokat kérheti a megkereső féltől. Megkeresés esetén az ügy természetének megfelelő, speciális szaktudással bíró tes­tületi tagok közül a testület elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait. Az ügy bonyolult­ságától függően általában három- vagy öttagú szakértői tanács jár el, de egyszerűbb ügy esetén mód van úgynevezett egyesszakértő kijelölésére. Amennyiben a szakértői vélemény kialakításához olyan szakismeretre is szükség van, amellyel a testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal meghívhatnak külső szakértőt. Keretes írásunk­ban egy példával illusztráljuk, milyen kérdésekkel fordulnak a szakértői testülethez. A testület működését szabályozó rendelet melléklete rögzíti a bírósági vagy hatósági megkeresés esetén érvényes díjazást. Megbízás (tehát nem bírósági vagy hatósági kirendelés) esetén az elnök az eset körülményeinek figyelembe vételével határozza meg a díjat. A testület feladatáról, a tevékenységét szabályozó jogforrásokról, a testületi tagságról az SZTNH honlapján lehet tájékozódni, és ugyanitt érhető el a 2000 óta nyilvános­ságra hozott szakvélemények anonimizált változatának kereshető adatbázisa. Az utóbbi évek átlagában évi 30-40 ügyben kérnek az SZJSZT-től szakvéleményt. 204 (Irodalmi pör.) A kir. kúria a minap irodalmi pörben mondott végérvényes ítéletet. (Irodalmi pör.) A kir. kúria a minap irodalmi pörben mondott végérvényes ítéletet.

Next

/
Thumbnails
Contents