Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
EGY HIVATÁS 120 ÉVE volt a legtöbb nemzeti úton megadott védjegy érvényben Magyarországon. Az oltalmak több mint 60%-a magyar jogtulajdonosokhoz köthető, 16%-os az amerikaiak aránya, 4%-ot birtokolnak a britek, további 3-3%-ot a németek, a japánok és a svájciak. Az áru- és szolgáltatási osztályok szerint az 5. (Gyógyszerészeti, egészségügyi termékek) és a 35. (Reklám, kereskedelmi ügyletek) voltak a legnépszerűbbek, a legtöbb érvényes védjegy (14-14%) ezekhez a kategóriákhoz volt köthető az adott időszakban. A hatályos oltalmak 12%-a jelölte meg a 41. (Oktatás, nevelés, sport) osztályt, 11%-a a 9. (Tudományos célra szolgáló berendezések) osztályt, Nemzeti használatiminta-oltalommal védett síkbeli logikai játék, a Mandorla Az előző oldalpáron: A paq fotel nemzeti h asznála timi n ta - oltalom, közösségi form a tervezési - minta-oltalom és közösségi védj egyoltalom alatt áll 10-10%-a pedig aló. (Papíripari, csomagolástechnikai termékek), illetve a 42. (Egyéb szolgáltatások, számítógép-programozás, tudományos kutatás) osztályt. A Magyarországot megjelölő nemzetközi védjegybejelentések száma az előző időszakhoz képest több mint duplájára emelkedett, évente átlagosan 5579 új kérelem jutott el a hivatalhoz. A legmagasabb értékkel (9017) 2000-ben találkozhatunk; 2014-ben ez a mutató 1599 volt. A hazánk területén érvényben lévő nemzetközi oltalmak száma 1994-ben volt a csúcson (185 618), 2014-re ez a mutató jelentős mértékben visszaesett: 108 487-et tett ki. A 2004. évi EU-csatlakozás együtt járt a közösségi védjegyoltalmi rendszer magyarországi kiterjesztésével. A közösségi rendszer jellemzője, hogy a közösségi úton szerzett oltalom az Európai Unió minden tagállamában, így Magyarországon is egységesen fennáll. A közösségi védjegyekkel kapcsolatos ügyintézés teljes mértékben a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) hatáskörébe tartozik: fogadja a bejelentéseket, lefolytatja az eljárást és vezeti a lajstromot. A közösségi védjegyrendszer népszerűségét jól tükrözi, hogy 2004 és 2014 között évente átlagosan több mint 90 ezer volt a bejelentések száma (2014-ben már 108,5 ezer), az Európai Közösségben - így hazánkban is - érvényes védjegyek száma pedig 2015 végén meghaladta a 900 ezret. KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEK ARÁNYA A LEGFONTOSABB OSZTÁLYOK* SZERINT (2015. OKTÓBER 6-1 ÁLLAPOT) *Az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó védjegyek besorolásának rendszere 34 áru- és 11 szolgáltatási (azaz összesen 45) osztályt tartalmaz. ■ 9. (Tudományos célra szolgáló berendezések) ■ 35. (Reklám, kereskedelmi ügyletek) ■ 41. (Oktatás, nevelés, sport) 42. (Egyéb szolgáltatások, számítógép-programozás, tudományos kutatás) ■ 16. (Papíripari, csomagolástechnikai termékek) 25. (Ruházati cikkek, cipők) 192
