Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből

CSAK A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓ - ADATOK A MAGYARORSZÁGI IPARJOGVÉDELEM TÖRTÉNETÉBŐL A HASZNÁLATI MINTA A használati minta egy tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás. A használatiminta-oltalom az új, szabadalmazható találmány szín­vonalát el nem érő megoldásoknak biztosít jogi oltalmat. A mintaoltalom alapján a minta tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. Az oltalom meghatározott földrajzi területre (például Magyarország) és tíz évre szól, ezt követően a minta közkinccsé válik. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 1992-ben lépett hatályba; azóta lehet az erre az oltalmi formára vonatkozó kérelmet benyújtani a hi­vatalhoz. Hazánkban - a szabadalomhoz hasonlóan - a nemzeti úton kívül a Szabadalmi Együttműködési Szer­ződés keretein belül indított nemzetközi bejelentéssel is lehet érvényes használatiminta-oltalmat szerezni. 1992 óta évente átlagosan 300 bejelentést fogadott a hivatal, amelyeket 91%-ban magyar bejelentők nyúj­tottak be. Az 1990-es évek második felében magasabb szinten (350 körül) alakult ez a mutató, 2009 után pedig stabilan 250-280 között mozgott. A megadások is követték ezt a trendet, átlagosan egyharmaddal ki­sebb mennyiségben. A Magyarországon hatályos hasz­­nálatiminta-oltalmak száma az iparjogvédelmi forma 1992. évi bevezetését követően gyorsan emelkedett, és 2004-ben érte el a maximumát, 1145 megadott olta­lommal. Kis csökkenés után 2010 óta közelíti az évi ezres nagyságrendet. Az oltalmak eredet szerinti össze­tételét tekintve 1992 óta átlagosan 90%-ra tehető a ma­gyar érdekeltség súlya a német, cseh, osztrák, szlovák és amerikai jogtulajdonosok mellett. A védjegyek piacgazdasági jelentősége a rendszerváltás után újra megnövekedett, amely tükröződik az iparjog­védelmi mutatókban is. 1990 és 2014 között évente át­lagosan 4580 nemzeti bejelentés érkezett a hivatalhoz, ezeknek több mint 70%-a magyar eredetű volt. Az adott időszakban a legtöbb igényt (6983) 2000-ben nyújtot­ták be, a legkevesebbet (3331) 1990-ben. Az új évez­redben a megadások száma csökkent, 2014-ben nem egészen 3000 új oltalmat lajstromoztak. A nemzeti úton bejelentett, érvényes védjegyek száma a vizsgált 25 évben jelentősen emelkedett. Míg 1990-ben 15 216 oltalom szerepelt a nemzeti védj egy-nyilvántartásban, addig 2012-ben ennek több mint három és félszerese (56 130). A hivatal történetét tekintve ez utóbbi évben Nemzeti használati­­minta-oltalmat kapott az automata kerékpáros irány­jelző, a Useeme 189

Next

/
Thumbnails
Contents