Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből

EGY HIVATÁS 120 ÉVE

között és az 1965 utáni években szereztek több új oltalmat a belföldieknél. Ezek származási listáját 1946-ban még Németország vezette 561 szabadalommal, ám 1947-ben már Svájc, 1948-ban az USA végzett az élen (100 feletti értékekkel), 1958-1967 között pedig az NDK szerezte a legtöbb új oltalmat Magyarországon (évente átlagosan 115-öt). 1969-ben a nyugatnémet jogosultakhoz 161 új szabadalom kapcsolódott. Az időszak utolsó évében az NDK-hoz, az NSZK-hoz és Svájchoz 120 feletti megadás kötődött, míg az USA, Nagy-Britannia és Franciaország bejelentői országonként 40-60 új szabadalmat tudhattak magukénak.

A szakterületek szerinti vizsgálatot az adott időszakban két különböző osztályozási gyakorlat segítségével tudjuk megtenni. A

II.

világháború utáni években a

VII.

(Szabatossági és fizikai műszerek, elektrotechnika) és a

IV

(Kémiai iparok) osztályokból került ki a legtöbb megadott szabadalom, szakterületenként átlagosan 180-180. A kémiai iparágak az egyik leggyorsabban bővülő területeknek bizonyultak: három év alatt harmadával nőtt a bejelentések mennyisége. Jelentős számú (évente átlagosan 70-80), ám csökkenő mennyiségű kérelem köthető a

VIII.

(Építkezés, utak, hidak), az V. (Vasutak, erőgépek) és a

IX.

(Szépművészetek, sokszorosító iparok) ágazatokhoz is.

Az Inotai Hőerőmű

1972-ben

A tervgazdálkodás Magyarországon elsősorban a nehézipar fejlesztését helyezte a középpontba, a könnyűipar és a mezőgazdaság rovására. A korszak sikerágazataivá a vegyipar és a gépgyártás váltak, amelyekhez iparjogvédelmi aktivitásnövekedés is társult. A vegyipar kiemelkedő fejlődéséhez hozzájárult a mezőgazdaság növekvő műtrágyaigénye, a hadiipari és textilipari megrendelések, a kőolajszármazékok felhasználási körének bővülése és az egyre fejlődő gyógyszeripar is. Ennek következtében az 1959 és 1969 közötti időszak első

éveiben - az osztályozási rendszer kínálta kategóriák szerinti besorolásban - még a 21. (Elektrotechnika) osztályhoz volt köthető a legtöbb új oltalom (1960-ban 269), ám 1962-től kezdve már a 12. (Vegyi eljárások és készülékek) osztályba sorolható szabadalmak száma emelkedett ki az ágazatok közül. Ez utóbbiban Magyarország területén 1968-69-ben kimagaslóan sok, 420 új szabadalom született. A gépgyártás a belső ipar, a mezőgazdaság és a (kül)kereskedelmi szállítások növekvő igényei miatt mutatott föl jelentős fejlődést.

SZABADALMI OSZTÁLYOZÁS 1959 ÉS 1969 KÖZÖTT

A Közlöny egy évtizedes szünetet követően, 1960-ban tartalmazott ismét statisztikai fejezetet - az 1959. évre vonatkozó adatokkal -, amelyben a találmányokat már 89 osztály szerint csoportosították. Az új rendszer módot adott az iparágak helyett részletesebben, az egyes tevékenységek, illetve termékek szintjén számszerűsíthető szabadalmi aktivitás nyomon követésére. (Például a korábban önállóan számításba vett papíriparhoz ezúttal két külön sor tartozott: 54. Papír- és kartonfeldolgozás, illetve 55. Papír- és papírlemezgyártás) A mindössze 1969-ig fennálló szétaprózott osztályozás azonban jelentősen megnehezíti a fontosabb ágazatokhoz kapcsolódó találmányok összesítését, illetve az ehhez az évtizedhez tartozó adatok összevetését az előző időszaki adatokkal.

174