Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A védjegyekkel kapcsolatos intézményi megosztottság a két világháború között is fennállt. 1920-ban a bejelentési ügyek a hivatal hatáskörébe kerültek ugyan, ám a lajstromozást továbbra is a kamarák végezték. A Közlönyben a védjegyekről és - új elemként - a formatervezési mintákról az adott időszakban 1930-tól vannak információk. A védjegybejelentések átlagos éves száma 1075 volt. A legtöbb új ügyet a hivatal 1930-ban fogadta (1941), a legkevesebbet pedig 1945-ben (618). Az 1930 és 1945 közötti összesített adatok szerint a bejelentések átlagosan 78%-a hazai eredetű volt, ám míg 1930-ban és 1931-ben ez az érték 60% körül alakult, addig a háború utolsó három évében már megközelítette az évenkénti 90%-ot. Ugyanebben az időszakban a külföldiek közül 14%-ot tett ki a német érdekeltségek aránya, 2-3%-os volt az amerikai és a brit igények súlya. ELZETT - VÉDJEGY ÉS MÁRKANÉV LÁSZLÓ ZOLTÁN NEVÉBŐL „Hogyan lesz valakinek a monogramjából fogalom? Jó példa erre a Győrben 1919-ben alapított László Zoltán Fémárugyár esete, amikor az alapító névadó kezdőbetűinek (LZ) németes kiejtéséből alkottak márkaelnevezést. A nemsokára Budapesten kereskedelmi kirendeltséget is létesítő cég kezdetben kisipari vasárukat állított elő, majd a tulajdonos szabadalmai alapján épület- és bútorzárakat. 1929-ben a válság alatt tönkrement. Ekkor a Budapest, V. Véső u. 7. szám alatt családi vállalkozásként újjáalakult »Elzett« Vasárugyár Rt.-ként, győri gyárával és budapesti képviseletével, s a harmincas években sikerrel terjesztette ki eladásait külföldre is. Az Elzett ábrás védjegyet 1932-ben lajstromozták. 1935-ben a győri gyártelepet és a termelést fokozatosan Budapestre helyezték át, a XIII. Bence utcába, ahol korábban a Schmoll pasztagyár működött. A kulcsgyártás hazai megteremtése mellett az 1937-től gyártott cilinderzár bizonyult sikertermékének." Az Elzett-gyár régi védjegye és az Elzett gombos zár prototípusa 1975-ből Az akkoriban érvényben lévő csoportosítás szerint hat kategóriában (áruosztályban) lehetett védjegyet szerezni. A legnépszerűbb áruosztálynak a VI. (Kémiai termék) bizonyult, a megjelölések harmada ebbe a kategóriába tartozott. A bejelentések ötödé az V. (Élelmiszerek), hatoda a IV. (Fonalak, szövetek, ruházati és piperecikkek), valamint az I. (Fémáruk, műszerek, szerszámok) osztályba érkezett. A háború éveiben leginkább a vegyipari termékekhez köthető oltalmak száma emelkedett. A külföldi eredetű bejelentések elsősorban az I. és a IV. áruosztályt érintették, az összes védjegybejelentés 6-6%-a volt ezekbe sorolható. Magyarország több mint egy évszázada tagja a Madridi Megállapodásnak, amely lehetővé teszi a védjegyek nemzetközi lajstromozását. A nemzetközi rendszeren keresztül érkező kérelmek a nemzeti bejelentésekkel azonos joghatásúnk, és a célországok hivatalai részére azonos munkaterhét jelentenek a nemzeti úton érkező bejelentésekkel. 168
