Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A TRIANON UTÁNI IPARI SZERKEZETVÁLTÁS (1920-1945) A második vizsgált időszak 1920-tól, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásától 1945-ig, a II. világháború végéig tartott. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint a felét. A veszteségek ellenére az ország összességében iparosodottabbá vált, mivel a határon túlra került országrészek a fejletlenebb, főként a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területek közé tartoztak. Talán ennek is betudható, hogy a szabadalmi mutatók az elszenvedett veszteségek arányaihoz képest szerényebb mértékben mérséklődtek. A teljes vizsgált időszakra vonatkozóan a hivatal évente átlagosan 3856 bejelentést fogadott és 2297 új oltalmat lajstromozott, amely az előbbiekben mindössze 3%-os, utóbbiakban viszont 24%-os mérséklődést jelent az előző időszakhoz képest. A magyar ipar szerkezete a megmaradt területek adottságainak figyelembevételével jelentős átstrukturálásra szorult. A nyersanyaglelőhelyek többségének elvesztésével a forrásigényes nehézipar helyett a hangsúly egyre inkább áthelyeződött a fogyasztási cikkek termelésére - annak ellenére, hogy a nehézipar a jármű-, a mezőgazdaságigép-, a vagon- és a hídgyártás révén továbbra is jelentős súlyt képviselt. A fejlődés húzómotorja az infrastruktúra fejlesztése, az út-, csatorna- és elektromos hálózat bővítése lett. Nagyot lendült a vegyipar, különösen a gyógyszergyártás és a műtrágyagyártás. Gyorsan nőtt a könnyűipar, ezen belül a textil- és bőripar. A világháború utáni évtized második felében némi gazdasági fejlődés volt érzékelhető, köszönhetően az ipari teljesítmény szerény növekedésének. Ennek megfelelően a szabadalmi bejelentésekben az 1920-1924 között tapasztalt csökkenést követően három felívelő időszakot tudunk megkülönböztetni. Az első csúcspont 1930-ban volt 4338 kérelemmel, majd a nagy gazdasági világválság Magyarországra begyűrűző hatásai miatt átmeneti visszaesés következett. A csorvási betonút építése 1931-ben 160
