Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
EGY HIVATÁS 120 ÉVE Régi védjegyek: Schoen bohóc, Gabriel parfüméria, Tulipán malátakávé A védjegyekkel kapcsolatos központi lajstromok vezetése 1899-ben került a hivatal hatáskörébe. A bejelentéseket a kereskedelmi és iparkamarák fogadták, a hivatal ellenőrizte és összesítette a kamarák által kezelt lajstromot, a legtöbb kérdésben pedig a kereskedelemügyi miniszter döntött. Ausztria és Magyarország 1908-ig kölcsönösséget biztosított egymásnak a lajstromozások tekintetében, a hazánkban megadott védjegyoltalmat az osztrák hatóságok is nyilvántartásba vették, és viszont. A Közlöny - akkori nevén Szabadalmi Közlöny, amely szinte kizárólag a találmányokkal kapcsolatos információkra fókuszált - a vizsgált időszakban kevés adatot közölt a védjegyekkel kapcsolatban. 1899-ben 2298 új védjegyet lajstromoztak, amelyek 14%-ának magyar, 72%-ának osztrák és 14%-ának egyéb külföldi tulajdonosa volt. Az év végén 25 412 érvényes védjegyet tartottak nyilván. A következő két évben jelentősen nőtt az új árujelzők2 száma: 1901-ben már több mint 3 ezer oltalmat adtak meg: ezek 77%-a osztrák bejelentőkhöz került, a magyarok 12%-os aránya a 120 éves időszak mélypontján volt. A külföldi jogszerzések közül a németek 5-9%, a franciák 3-4%, az angolok 1-2%, az amerikaiak pedig 1% értéket értek el. Az érvényben lévő védjegyek száma megközelítette a 29 ezret (28 466). RÉTHY BÉLA LEGENDÁS PEMETEFŰ-CUKORKÁJA Réthy Béla pemetefűcukorkájának 1922-ben bejegyzett védjegye, illetve a termék későbbi reklámja „Réthy Béla lelkes és törekvő gyógyszerész volt, aki az 1800-as évek második felében kibérelte Békéscsabán a neves Sas gyógyszertárat, s annak laboratóriumában folytatta kísérleteit. Kitartó munkáját siker koronázta: 1892-ben gyártani kezdte fölfedezését, a pemetefű-cukorkát. Tíz év múlva az egész gyógyszertárat megvásárolta és kisebb gyárrá alakította át, ahol más készítmények mellett az akkor még újdonságnak számító tablettázott gyógyszereket és csokoládés bonbonokat is készített - kiváló minőségben. Az 1920-as években szintén gyógyszerész fia vette át az üzemet, fejlesztette tovább. A II. világháború és az azt követő államosítás vihara elsöpörte a Réthy-féle üzemet is, Békéscsabán megszűnt mindenféle gyártás. Mivel a pemetefű-cukorka lelkének számító ízesítők összetételét csak a családtagok ismerték, halálukkal az is sírba szállt. Többéves szünet után ismét megindult a gyártás, ám a ma kapható cukorka összetétele nem azonos nagy hírű elődjéével, noha kétségtelenül hatásos." 158
