Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
Az elmúlt 120 évben1 a Magyarországra vonatkozó iparjogvédelmi statisztikai adatok alakulását alapvetően befolyásolták a világban, Európában és hazánkban végbement társadalmi, gazdasági, jogi és tudomány-, illetve technológiafejlődési események. Gondoljunk csak a dualizmus kori fejlődésre, a világháborúkra és az azokat követő újjáépítésre, a Tanácsköztársaság és a trianoni békeszerződés következményeire, a tervgazdálkodásos rendszer éveire, a rendszerváltásra, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A statisztikai mutatók alakulására további nagy hatást gyakorolt az ország különféle - nemzetközi, regionális - iparjogvédelmi rendszerekbe történő bekapcsolódása és az azokban való részvétele. Az itt következő elemzés négy iparjogvédelmi oltalmi formára (szabadalom, használati minta, védjegy és formatervezési minta) terjed ki, vizsgálva az ezekhez kapcsolódó bejelentéseket, megadásokat és a Magyarországon hatályban lévő oltalmakat. Az iparjogvédelmi tevékenységről válogatott adatok állnak rendelkezésünkre, amelyek elsődleges forrása a hivatal mindenkori hivatalos lapja (jelenlegi nevén Szabadalmi Közlöny és Védj egy értesítő, a továbbiakban: Közlöny). A SZABADALOM A szabadalom egy találmány jogosultjának a hasznosításra vonatkozó kizárólagos joga, amelynek birtokában a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki a találmányának tárgyát az engedélye nélkül bármilyen módon hasznosítja. Találmánynak hívjuk magát a műszaki megoldást; a korlátozott ideig fennálló jogi tartalom elnevezése szabadalom vagy szabadalmi oltalom. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, azonban a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége korlátozott: az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes, és csak abban az országban, illetve azokban az országokban, amelyben/amelyekben engedélyezték. Magyarországon érvényes szabadalmat vagy nemzeti, vagy európai úton, vagy pedig a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni, amennyiben a bejelentés és a bejelentett találmány megfelel a jogszabályi előírásoknak. A szabadalmi oltalom megadását az erre kijelölt hatóságnál - Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál - kell kérelmezni. Az oltalom a hatóságnál folyó engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik. Az adatokat öt meghatározó korszakra bontva vizsgáljuk. Az elemzés tárgyát képező 120 évről - az összehasonlíthatóságot szem előtt tartva - azonos alapokon nyugvó, számszerű információkat összegyűjteni és rendszerezni érdekes, izgalmas, de korántsem könnyű feladat. A változatos történelmi korszakok eltérő érdekek és szempontok szerint láttatták az iparjogvédelmi mutatókat, és ez a statisztikai módszertanban gyakori változást eredményezett. Sok esetben töredékadatokkal kellett dolgoznunk, máskor a meglévő információ mögöttes tartalmának megértése okozott fejtörést. A mutatók számszerű alakulása mellett igyekeztünk röviden összefoglalni a legfontosabb jogi, társadalmi és gazdasági fejleményeket, hogy az olvasó minél átfogóbb és teljesebb képet nyerjen a hazai iparjogvédelem történetét jellemző adatokról.
