Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
POLITIKAI-TÖRTÉNELMI KORSZAKOKON ÁTÍVELŐ IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG, 1949-2015 A BME MASAT-1 ALKOTÓKÖZÖSSÉGE A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2007 szeptembere óta zajlott a 2012 februárjában Föld körüli pályára álló első magyar műhold tervezése, fejlesztése, építése. A Masat-1 az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoportja oktatóinak, hallgatóinak, doktoranduszainak közös munkája eredményeként, szponzori támogatással született meg. A több mint kétezer alkatrészből megépített műhold 102 perc alatt kerülte meg a Földet, a pályára állásától a Föld légkörébe való visszatéréséig, 2015. január 10-éig hibátlanul működött. A Masat-1 projekt olyan innovációs teljesítményt testesít meg, amelyre a magas színvonalú oktatás és mérnökképzés alapozható. Emellett a nagy sikerrel zárult program komoly fejlesztői tapasztalatot és referenciát jelent Magyarország számára az űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése területén. A Masat-1 műhold A magyar iparjogvédelmi rendszer az 1990-es évekre már több évtizedes hagyományokkal, nemzetközi beágyazottsággal rendelkezett. Az ország az elmúlt évtizedben kétszer is abban a megtiszteltetésben részesült, hogy - a jelentős tradíciók alapján álló erős agráriumának köszönhetően - otthont adhatott a Szellemi Tulajdon Világszervezete által kétévente megrendezett földrajzi árujelző világszimpóziumnak. 1997-ben Egerben, 2015-ben pedig Budapesten, Herenden és Pannonhalmán gyűltek össze a világ földrajzi árujelzőkkel foglalkozó szakemberei, hogy a nemzetközi oltalmi rendszer előtt álló kihívásokat megvitassák. Hazánk számára lehetőség nyílt arra, hogy a konferencia nemzetközi közönsége megismerhesse a magas minőséget képviselő, jó hírnévnek örvendő mezőgazdasági, kézművesipari termékekben megtestesülő nemzeti értékeinket. A földrajzi árujelzők oltalmára 1958-ban létrejött Lisszaboni Megállapodásnak jelenleg 28 tagállama van világszerte. A viszonylag alacsony szám magyarázata az, hogy a földrajzi árujelzők oltalma területén a szellemi tulajdon többi ágához képest élesebb különbségek léteznek az egyes országok jogi berendezkedése között, ez pedig nehezíti a harmonizált megközelítések elfogadását. Emiatt különösen jelentős a második budapesti szimpózium közvetlen előzményének tekinthető genfi diplomáciai konferencia, amely a lisszaboni rendszer hat évvel korábban kezdődött felülvizsgálatát zárta le. A több magyar hivatali szakértő vezetésével zajló tárgyalássorozat többek között megteremtette a határon átnyúló területekről származó földrajzi árujelzők több állam közös bejelentése alapján történő oltalmazását. Ennek köszönhetően a közeljövőben várhatóan több állam is csatlakozni fog a megállapodáshoz. 131
