Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
POLITIKAI-TÖRTÉNELMI KORSZAKOKON ÁTÍVELŐ IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG, 1949-2015 A Jedlik Ányos-díj plakettje Az MSZH centenáriuma a kimagaslóan sikeres feltalálók elismerésének is új formáját teremtette meg: a hivatal elnökének kezdeményezésére az ipari és kereskedelmi miniszter ebben az évben alapította meg a Jedlik Ányos-díjat. A díjat a hivatal elnöke adományozza évenként öt személynek a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú iparjogvédelmi munkásság elismeréseként, a hivatal és külső szakmai szervezetek ajánlásai alapján. JEDLIK ÁNYOS A magyar tudományosság egyik kiemelkedő alakja, a kiváló feltaláló, Jedlik Ányos 1800. január 11-én született a Komáromtól nem messze található Szimőn. 1817-ben lépett be a Szent Benedek-rendbe, ahol 25 évesen szentelték pappá. 1840 márciusától Pesten egyetemi tanár, a Magyar Természettudományi Társulat első tagjainak egyike. A szabadságharc alatt rövid ideig nemzetőrnek állt. A Bach-korszakban csak németül tarthatott előadásokat, de a visszaesett hallgatói létszám, illetve a megrekedt tudományos élet következtében inkább elvonultan kísérletezett. Az Akadémia 1858. évi nagygyűlésén rendes taggá választották, az 1863/64-es tanévben a pesti egyetem rektori tisztségét töltötte be. Utolsó éveit a győri bencés rendházban töltötte, itt halt meg 1895-ben. Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobra Termékeny feltaláló volt; kutatásai főleg az elektrodinamika területén hoztak létre maradandó eredményeket. Ő volt az öngerjesztés elvének - a dinamóelvnek - az első felismerője, de szerkesztett galvánelemet, ívlámpát, és elsőként talált fel olyan eljárást, amelylyel üzemi méretekben is hatékonyan lehetett szénsavval egyesített vizet előállítani. Márai Sándor így ír az utóbbi találmányról: „A szóda már a civilizáció, az igaz, de nemzedékek és évszázadok fortélya kellett hozzá, míg a magyar megtanulta és feltalálta a fröcscsöt, ami a hosszú élet titka." Czuczor Gergely költő és nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akit az 1848 decemberében megjelent Riadó című verséért hatévi várfogságra ítéltek. Unokatestvéréhez, Jedlik Ányoshoz hasonlóan ő is bencés rendi szerzetes volt. 129
