Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
EGY HIVATÁS 120 ÉVE Göncz Árpád köztársasági elnök látogatása a hivatalban 1996. március 20-án Göncz Árpád köztársasági elnök a hivatalban tett látogatása alkalmával átadja Bogsch Árpádnak, a Szellemi Tulajdon Világ szervezete főigazgatójának a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal Az 1996 első napján hatályba lépett új szabadalmi törvény - vállalt kötelezettségeinkkel egyezően - a közösségi szintnek megfelelő védelem biztosítása érdekében számos változást hozott a szabadalmi anyagi jogban, emellett pedig visszaadta a szabadalmi főhatóság patinás elnevezését, amely így Magyar Szabadalmi Hivatalként (MSZH) kezdte meg működésének második évszázadát. Megújult a találmányi szakkérdésekkel foglalkozó testület szervezete és eljárása is: Találmányi Szakértői Testület néven működött tovább, és feladatköre is kibővült, immár nemcsak megbízás alapján, hanem a bíróság megkeresésére is készített szakértői véleményeket a titokban tartott találmányok szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyekben. Valamivel később, hatáskörének pontos törvényi szabályozását követően, a feladatai széles körét immár elnevezésében is kifejezésre juttató Iparjogvédelmi Szakértői Testület a szerzői jogi területen szerzett (a Szerzői Jogi Szakértő Testület működésével kapcsolatos) tapasztalatok felhasználásával működött tovább. A korábbi törvény elfogadásának 30. évfordulóján, 1999-ben újult meg a szerzői jogi törvény, levetve a központi gazdaságirányításra szabott, elavult szabályait. A rendszerváltás előtt az állami előírások és tiltások erőterében lebegett az egy-egy létező zeneműkiadó, filmforgalmazó és egyéb hasonló szervezet. A sok és nagy ívű anyagi jogi változás mellett változatlan maradt a Szerzői Jogi Szakértő Testület perbeli és peren kívüli szerepe, valamint európai uniós irányelv alapján új intézményként jött létre a szakértői testület tagjai közül kijelölt tagokból álló egyeztető testület, amely a televíziós műsorsugárzási és egyéb felhasználási jogokkal kapcsolatos kérdésekben látott el közvetítő, mediációs szerepet a szerzői jogi jogosultak és a felhasználók között. A hivatal centenáriumi érme 128