Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
POLITIKAI-TÖRTÉNELMI KORSZAKOKON ÁTÍVELŐ IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG, 1949-2015 Más szervezeti változás is történt 1969 tavaszán: a hivatal kísérleti jelleggel létrehozta az Újdonságokat Értékesítő Irodát - a korszellemnek megfelelő, frappánsnak ható mozaikszavas elnevezéssel -, az ÚJÉRT-et. Felállításának célja az új megoldások népszerűsítése és a népgazdasági megtakarítás elérése mellett az volt, hogy érdekeltté tegye a feltalálókat a találmányok hasznosításában. A vállalatok megbízásából az iroda 10% körüli jutalék ellenében vállalta újítások, találmányok, gyártási eljárások felkutatását, értékesítését és a külföldi értékesítés előkészítését. Magánszemélyek is fordulhattak a szervezethez szabadalmazott találmányaik értékesítésére vonatkozó közvetítés céljából. Augusztusban a Népszava már arról számolt be, hogy alig néhány hónapnyi működése alatt az iroda számos kiállítást rendezett, és több mint 40 újítást, találmányt adott el, amelyeket így már nem csak egyes üzemek használhattak. Az iroda 1975-ben szűnt meg, a megnyitásánál sokkal kisebb publicitás mellett, vélhetően nem függetlenül az időközben a piaci viszonyokkal szemben ismét ellenségessé váló politikai környezettől. Az OTH oktatási tevékenysége 1978-ban már másfél évtizedes múltra tekintett vissza. A hivatal először az 1950-es évek elején szervezett iparjogvédelmi tanfolyamot. Az 1970-es évek végére már több száz résztvevő szerzett közép- vagy felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést, és több felsőoktatási intézmény kínált fakultatív iparjogvédelmi kurzusokat. Az állami vállalatok vezetői sem kerülhették el, hogy iparjogvédelmi ismeretekkel ne gazdagodjanak. 1980-tól a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület is együttműködött a hivatallal az oktatási feladatok ellátásában. 1986-ban, egy évszázaddal a Szerzői jogi Szakértő Bizottság létrejöttét követően, Pusztai Gyula elnöki utasítással elrendelte az Újítási és Találmányi Szakértői Testület felállítását. E testület kezdetben a szerzői jogi testvérszervénél kezdetben jóval szűkebb területen tevékenykedett, ugyanis csak megbízás alapján dolgozott ki szakértői véleményt olyan újítási díjazási ügyekben, amelyekben még nem indult bírósági eljárás. A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület lógója A FLOPILEMEZ „ATYJA”, JÁNOSI MARCELL A Budapesti Rádiótechnikai Gyár konstruktőre, Jánosi Marcell 1974-ben kapott szabadalmat egy merev műanyag tokba helyezett, három hüvelyk átmérőjű, hajlékony mágneskorongból álló adattároló eszközre, amelyet a későbbi, nagy nemzetközi sikerű forgalmazás óta flopilemezként szoktak emlegetni. A Jánosi által kifejlesztett számítógépes adattároló eszköz mérete sokkal kisebb volt, mint a korábban legelterjedtebb amerikai típusé, és a kemény tokba helyezett lemezek sem voltak annyira sérülékenyek. A forradalmi újdonság fölkeltette a nemzetközi szaksajtó érdeklődését: több külföldi vállalat szerette volna megvásárolni a technológiát - a gyár vezetése viszont elzárkózott ettől, mint ahogy a külföldi szabadalmaztatástól is. Az 1980-as években gyártott külföldi konstrukciók - például a Sony három és fél hüvelykes lemeze - bizonyára nem jöttek volna létre Jánosi zseniális találmánya nélkül. A szocializmus gazdasági süllyesztőjének egyik nagy „érdeme", hogy sem a feltaláló, sem a magyar gazdaság nem élvezhette a flopi későbbi világsikerét. A jánosi-féle h a jléko nylem ezmeghajtó 125