Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
POLITIKAI-TÖRTÉNELMI KORSZAKOKON ÁTÍVELŐ IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG, 1949-2015 Visszatérve a szűkén vett hatósági tevékenységhez, a szabadalmi bejelentések száma a 60-as évtized közepén, folyamatosan emelkedve, elérte az évi háromezret. A megadott szabadalmak több mint fele külföldi tulajdonosok kezében volt. A magyar iparjogvédelem nemzetközi színtérre emelkedése mind egyértelműbbé tette, hogy a hét évtizedes múltra visszatekintő szabadalmi és védjegyjogszabályaink régóta szorgalmazott felülvizsgálata és korszerűsítése nem halasztható tovább. A folyamatnak további hajtóerőt adott az új gazdasági mechanizmus ekkor már javában zajló előkészítése. A szocialista gazdaságirányítás kedvező nemzetközi légkörben formálódó - és visszatekintve is forradalminak nevezhető - reformjáról többéves bürokratikus előkészítés után 1966-ban döntött a pártvezetés. 1967-ben a legsürgetőbb iparjogvédelmi feladatokra szorítkozva a kormány beiktatta az újítások és a szolgálati találmányok díjazása terén a piaci fordulatnak jobban megfelelő szabályokat. Akkor történt meg először, hogy - szabatosan és a teljesség igényével - határozatban fektették le az OTH feladatait. A hivatal felügyeletét az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke vette át. Az említett határozat az iparjogvédelem országos hatáskörű hatósági szerve mellett annak központi elvi irányítójaként is megjelölte a hivatalt, és feladatait is e kettős szerepkör mentén rögzítette. A hivatal elvi irányítási feladatai között helyet kaptak az iparjogvédelem nemzetközi dimenziói, így a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi egyezményekhez történő csatlakozás kezdeményezése, valamint hangsúlyt kaptak a szabadalmi dokumentációs A Ludas Matyi című szatirikus lapban megjelent karikatúra az új gazdasági mechanizmusról, 1969 feladatok is. A gazdaságpolitikai fordulat (Sárközy Tamás találó kifejezésével a mechanizmusreform^ - Magyarország szerencsétlenségére - az elfogadható mértéknél is jobban megelőzte a korát. A változó nemzetközi viszonyok és a reform keményvonalas belső ellenzéke miatt az 1970-es évek elejére szinte teljes visszarendeződés következett be, és csak néhány változás tudott hosszabb távon fennmaradni. Ez utóbbiak közül a korszak egyik pozitív utóhatásaként értékelhető, hogy Magyarország 1973-ban tagja lett az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT), amelynek folyományaként - a tagországok közötti kölcsönös legnagyobb kedvezményes elbánásnak köszönhetően - a kapitalista országokkal folytatott kereskedelemben sem érhette hátrányos megkülönböztetés. Szintén az előnyös következmények közé tartozott, hogy 1970-ben némileg enyhült a találmányok és szabadalmak külföldi értékesítése feletti kontroll: megszűnt az engedélyező bizottság és az engedély nélküli külföldre juttatás büntetőjogi fenyegetettsége. A gazdaságpolitikai enyhülés kínálta, rövid 119
