Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé

ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ

Az új Ország ház előtt dolgozó építőmunkások, 1896

a nyersanyagok pedig a Lajtán túli, városiasodottabb és iparosodottabb területeken találtak vevőkre. Ugyanakkor a Monarchia sem gazdasági, sem kulturális, sem szellemi szempontból nem fordult befelé, nem volt zárt gazdaság. A világgazdaság részét alkotta: élénk külkereskedelmet folytatott az európai országokkal, külföldi tőkét vonzott, és maga is tőkét vitt ki a Balkánra. A Habsburg Birodalom szorosan illeszkedett a földrész pénzügyi, közlekedési, hírközlési infrastruktúrájához, és nemcsak befogadott, hanem ki is sugárzott szellemi tőkét.

Az I. világháborút megelőző évtizedekben a magyar gazdaságpolitikát a liberális gazdaságfilozófia hatotta át. A gazdaság legfőbb szabályozójának a piaci mechanizmusokat tekintették, az állam feladatának pedig alapvetően a vállalkozás, a verseny és a kereskedelem szabadságának biztosítását tartották. A kormány és a törvényhozás megteremtette a gazdaság működésének jogi, intézményi föltételeit. Létrehozták például

A magyarországi i p ar fejlő d és én ek látványos eredményeit 1885-ben és 1896-ban a budapesti Városligetben fölépített Iparcsarnokban mutatták be

9