Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
talajra építettük az alapozás szerkezeti részét képező vasbetétes betonlemezt, amelyre négyrétegű bitumenes szigetelés került, a szigetelésre pedig a szerkezeti falak. A szigetelést a szerkezeti falakon belül a talajvíz felhajtó erejét ellensúlyozó, 1 *20 m vastagságú terhelőbetonnal takartuk le, a szerkezeti falakra kívülről helyezett függőleges szigetelést pedig 30 cm vastag védőfallal zártuk le. így végeredményben itt is zárt szigetelési kád készült, amelynek rendeltetése azonban más, mint a mélyebb szintben készült építkezéseinknél — amint azt már említettük. Ilyen alapozási rendszerrel készült a gépház, a kazánházak, a kazánházi transzformátorház, a lakóház és egyéb kisebb épületek alapozása. A telep épületeinek felépítményeinél háromféle szerkezetet alkalmaztunk. Ezek közül az első és leggyakrabban előforduló az, amelynél a szerkezeti részt pillérekkel erősített téglafalak alkotják vasbeton koszorúgerendával és vasszerkezetű tetővel. A koszorúgerenda egyrészt a falak összekötését, másrészt pedig a vasszerkezetű csarnokfedélszék önsúlyának és a külső erőkből adódó terheléseknek a falazaton való egyenletes elosztását teszi lehetővé. Ilyen épületeink a gépház, az I. és II. számú kazánház, a kazánházi transzformátorház, a szivattyúházak és más kisebb épületek. A gépház falszerkezetét a vasbetétes betonlemezre épített pillérek és az azokat összekötő falrészek alkotják. A pillérek kezdetben elsőrendű pillértéglákból készültek, portland- cementhabarcs kötőanyaggal, később azonban, amikor a daruk emelőképessége megnöveltetett, szükségesnek bizonyult a pillérek megerősítése. Számításaink ugyanis arra vezettek, hogy a szélnyomásból és a teljesen megterhelt, megnövelt emelőképességű daruk mozgásából eredő egyidejű maximális erők felvételére a téglapillérek teherbírása nem elegendő. A régi pillérek megerősítése olymódon történt, hogy a gépházi tető kellően kimerevített főszaruzatainak segélyével együttdolgozóvá tettük az. egymással szemben álló pilléreket. Ezzel kapcsolatban természetszerűleg a kazánházi oldalon megszűnt a tetőszerkezet leerősítésének csúszósarus jellege, minthogy azt szilárdan kellett bekötni a pillérekbe. Az új darupillérek már kiszélesedő lábazattal és a hajlító igénybevételeknek is jobban 86 53. ábra. A II. számú kazánház keresztmetszete.
