Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)

A mai áramszolgáltatás - A mai áramszolgáltatás rendszere

módon segítettünk, hogy a kelenföldi telep 1Ü kV-os, háromfázisú hálózatából üvegtestű higanygözátalakító állomások segítségével egyenáramot tápláltunk az egyenáramú elosztó- hálózat kerületén fekvő pontokra. Ilymódon a feszültség javításán felül elértük azt, hogy a rosszabb hatásfokkal dolgozó Csáky-utcai telep terhelésének egy részét a kelenföldi áramfejlesztőtelepre vittük át. Az egyenáramú hálózat terhelésének a kelenföldi telepre való átvitele céljából később a kelenföldi telepről táplált, egyenkint 1500 kW teljesítményű áramátalakító gépcsoportokat állítottunk fel alállomásainkban.

Megjegyzendő, hogy ezen végleges helyzetet megelőzőleg a Váci-úti telephez tartozó hálózat terhelésének egy része olymódon vitetett át a kelenföldi áramfejlesztőtelepre, hogy a 42.5 periódusú, egyfázisú hálózat egyes részeit leválasztottuk a hálózat többi részéről és ezeket a hálózatrészeket ideiglenesen a kelenföldi telep 10 kV-os hálózatáról táplált Scott-transzforinátorok egy-egy fázisára kapcsoltuk.

Energiaszolgáltatásunk rendszere a fejlődés ezen közbeeső periódusában a 35. számú ábrán feltüntetett elvi vázlaton látható. A fogyasztók egyik csoportja háromfázisú váltóáramot, másik csoportja egyfázisú váltóáramot, a harmadik csoportja egyenáramot kapott. A fogyasztócsoportok közül a háromfázisú elosztóhálózatot a kelenföldi telep, az egyfázisú 42-5 periódusú elosztóhálózatot a Váci-úti telep, az egyfázisú leválasztott és 50 periódussal üzembentartóit hálózatrészeket a kelenföldi telep táplálta Scott-állomások útján. Az egyenáramú elosztóhálózatot részben a Csáky-utcai telep, részben pedig a kelenföldi telep látta el árammal a már említett higanygőzátalakítók útján.

A 30 kV-os hálózat megépítésével egyidejűleg gondoskodni kellett arról is, hogy saját telepeinken kívül a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. bánhidai áramfejlesztőtelepéről Budapestre jövő távvezetékkel kapcsolatot létesítsünk. Ebből a célból építtettük a Kárpátutcai transzformátorállomást, amely lehetővé teszi a kelenföldi és a Váci-úti telepnek, valamint a bánhidai áramfejlesztőtelepnek a 30 kV-os hálózaton át való együttműködését. Átmenetileg azonban üzemi okokból ezen transzformátorállomásból 10 kV-os hálózatunknak egy része tápláltatik.

Áramszolgáltatásunk jelenlegi rendszerét — amely a fentrészletezett fejlődés eredménye — a 36. számú ábrán feltüntetett elvi vázlat szemlélteti.

Az elmondottakat röviden összefoglalva mai áramszolgáltatási rendszerünk lényege az, hogy a fogyasztókat ellátó háromfázisú, egyfázisú és egyenáramú hálózatok táplálása a kelenföldi áramfejlesztőtelepről túlnyomólag a 30 kV-os kábelhálózat, kisebb részben pedig a továbbra is üzemben levő 10 kV-os kábelek útján történik. A 30 kV-os feszültségű energiát a városban elhelyezett transzformátorállomások segítségével visszük a 10 kV-os háromfázisú hálózatba, illetve a 3 kV-os egyfázisú hálózatba. A 10 kV-os hálózatból tápláltatnak az áramátalakító állomások és higanygőzátalakítók is, amelyek az egyenáramú hálózat ellátását végzik. A Váci-úti telep kétfázisú-háromfázisú transzformátorállomása segítségével dolgozhat a 30 kV-os hálózatba, a Csáky-utcai telep pedig a még fennálló régi áramátalakító gépcsoportok segítségével az egyenáramú hálózatba. A Kárpát-utcai transzformátorállomás közvetlenül a 10 kV-os hálózatba táplálhat és — mint jelenleg is történik — a 10 kV-os hálózatnak egy részét látja el, vagy feszültségemelés útján a 30 kV-os hálózatba táplálhat.

Az áramszolgáltatásunk elvi vázlatából látható tehát, hogy céltudatos munkával sikerült Budapest villamos energiaellátását egy összefüggő rendszerbe foglalni, amelyben az energiagazdasági szempontok érvényesülését nem akadályozzák már rendszerben gyökerező hiányok és amely rendszer annak ellenére, hogy kezdeti adottságokon folyamatosan épült fel, mindenben megfelel a technika mai állásának.