Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
Az áramszolgáltatás története - Az áramszolgáltatás fejlődése a kelenföldi telep létesítése és a magánvállalatok megváltása után
képessége már kicsinynek bizonyult. Szükséges volt ez azért is, mert a téli kikötőbe visszaáramló melegvíz a téli kikötő vizét felmelegítette és ez a turbinák gazdaságosságának romlását okozta. Megépítésre került tehát a II. számú melegvízgyüjtőakna, amely a mellett, hogy a IV. számú gépegység melegvíz-elvezető csővezetéke beléje torkollott, összeköttetett az I. számú melegvízcsatornával is. A felmelegedett hűtővíz a gyűjtőaknából kiinduló betoncsatornán keresztül a téli kikötő torkolata alatt a szabad Dunába vezettetett. A bővítések folyamán felállított 2 darab, egyenkint 15.000 kVA teljesítményű turbó- generátor 1500 fordulatra, 10.800 V kapocsfeszültségre készült. E generátorok is 4 pólusú, kiképzett sarkokkal ellátott forgórésszel bírnak. A gerjesztőgépek teljesítménye egyenkint 121 kW. A generátorok hűtéséhez szükséges levegő hasonlóan az első generátorokhoz, itt is légszűrőn keresztül a külső környezetből vétetik. E gépek kapcsolóberendezése ugyanazon rendszer szerint épült, mint az előzőké, mindössze azzal a különbséggel, hogy a gépek fojtótekercsei külön, az udvaron épített és a gépház falához csatlakozó házikóban állíttattak fel, továbbá, hogy a gépekhez tartozó 1000 A olajkapcsolók nem mozgó, hanem könnyen oldható, kúpos, rögzített érintkezőkkel csatlakoztak a kapcsolóberendezéshez. A gépberendezés bővítésével együtt emelkedett a . kimenő kábelek száma is, végeredményben 16-ra. A növekvő gépi berendezéssel megnőtt házi szükséglet ellátása céljából a házi transzformátorállomás 2 darab, egyenkint 370 kVA teljesítményű transzformátora 2 darab, 48 29. ábra. A kelenföldi telep Sankey diagrammja 1927-ben.
