Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
Az áramszolgáltatás története - Áramszolgáltatás a magánvállalatok idején
átalakításoktól eltekintve, még az elmúlt évben is 1893. évi eredeti állapotában állott fenn, a pincehelyiségben pedig — amely az akkumulátorház pincehelyiségével közös volt — a kapcsolóberendezések, a raktár és a fűtőberendezés. Az akkumulátorház maga négy- emeletes épület volt és kizárólag az akkumulátortelepeket foglalta magában. Ezen üzemi épületekkel azonos telken, azonban tőlük elkülönítve állott a Budapesti Általános Villamos- sági Rt. igazgatósági irodáinak épülete. A Murányi-utcai alállomás 1895. decemberében került tizembe. Az alállomáson levő gépegységek eltértek a Kazinczy-utcai alállomás átalakítóitól, minthogy az itt levő 2 darab kétfázisú motor nem egy, hanem két, egyenkint 60 kW teljesítményű dinamót hajtott. Ezek mindegyike 120 V feszültségű áramot termelt a 2x 110 V-os feszültségrendszer fenn- tarthatása céljából. Ezen berendezés azért volt szükséges, mert az akkumulátorbatteria csak később, 1897. évben állíttatott fel, ennélfogva a feszültségosztásnak a gépekkel kellett történnie. A két, egyenkint 120 kW teljesítményű átalakítócsoport az 1903. és 1904. év folyamán két, egyenkint 240 kW egyenáramú teljesítményű egységgel cseréltetett ki és 1909- 1910-ben további 2 darab, egyenkint 850 kW egyenáramú teljesítményű átalakító került felállításra, ezek azonban már háromfázisú motorokkal bírtak. Ugyanezen időpontban a régi akkumulátorbatteria kicseréltetett 2 darab nagyobb, háromórás kisütés mellett 570 kW összteljesítményű battériával. A Horn Ede-utcai (eredetileg Dávid-u.) alállomás 1896. márciusában helyeztetett üzembe. Az üzemet eleinte a Kazinczy-utcából áthelyezett két régi, egyenkint 120 kW egyenáramú teljesítményű motorgenerátor látta el egy, háromórás kisütés mellett 94 kW teljesítményű akkumulátorteleppel együtt. De még ugyanebben az évben a két régi átalakító gépcsoport helyett 1 darab 240 kW egyenáramú teljesítményű motordinamó állíttatott fel. 1900-ban a régi akkumulátortelep helyébe két újabb került 395 kW összteljesítménnyel. 1902-ben az alállomás berendezése egy Siemens-típusú 240 kW teljesítményű motordinamóval és két új akkumulátorteleppel bővült, amely utóbbiak a már meglevőkhöz hasonlóan 395 kW összteljesítménnyel bírtak háromórás kisütés mellett. 1907-ben a mindinkább növekvő áramfogyasztás kielégítésére egy, az addigiaknál lényegesen nagyobb, Ganz-típusú, 850 kW egyenáramú teljesítményű motordinamó került felállításra. Az ezen időpontig felállított motordinamók mind 1800-2000 V feszültségű, 26 perió- dusú kétfázisú áramra épültek, míg az 1908-ban felállított 1 darab Ganz-típusú, 850 kW teljesítményű, valamint az 1909-ben, 1910-ben és 1911-ben felállított, összesen 3 darab Siemens-Schuckert-típusú, ugyancsak egyenkint 850 kW teljesítményű aggregátum 5000 V, 26 periódusú háromfázisú árammal volt hajtva. Megjegyzendő, hogy egy battériát a világháború alatt innen is leszereltek és hadicélokra vettek igénybe, úgyhogy az alállomáson az átvétel idején három akkumulátortelep volt háromórás kisütési idő mellett 590 kW összteljesítménnyel. A Liliom-utcai alállomás a IX. kerület egyenáramú áramszükségletének mindinkább jelentkező növekedése folytán 1909-ben helyeztetett üzembe. Megindulásakor 2 darab, 1912-ben pedig további 1 darab Siemens-Schuckert-típusú, a nagy távolság folytán fellépő feszültségesésnek megfelelően 4800 V feszültségű, 26 periódusú háromfázisú áramra épült, 195 percenkinti fordulatú, 850 kW teljesítményű motordinamó állíttatott fel, valamint két akkumulátortelep összesen 570 kW teljesítménnyel. A Lógodi-utcai átalakítóállomás csak 1914-benkerült üzembe ésakkorsem a Berzenczei- utcai telepről nyert, hanem a kelenföldi áramfejlesztőtelepről vásárolt 10.000 V, 50 periódusú 31
