Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
Közvilágítás és díszvilágítás - Közvilágítás
két állása van, az egyikben a kapcsolóóra motorját az esti bekapcsolásra, a másikban pedig a reggeli kikapcsolásra állítja be. A jelfogó polarizált kivitele folytán vezérlőhálózat gyanánt elegendő két vezetőérrel bíró kábel, mert a jelfogónak két helyzetében való vezérlése az erre szolgáló egyenáram polaritásának megfordításával eszközölhető. A jelfogók mindkét állásban önzáróak, a vezérlésre tehát állandó áram helyett elegendő egy rövid ideig tartó áramlökés, amely elrendezés az áramfogyasztásban jelentős megtakarításokra nyújtott lehetőséget. A féléj jeles lámpák kikapcsolását függetlenül a központos vezérlőhálózattól továbbra is a kapcsolóórák végzik, aminek oka az, hogy így lényegesen egyszerűbb vezérlőhálózatra volt szükség. E rendszernek nagy előnye még, hogy a jelfogók kis méretüknél fogva a kapcsolóórákkal közös szekrényekben voltak elhelyezhetők. A kapcsolóközpontból kiinduló és a kapcsolóóráknál elhelyezett jelfogók működtetésére szolgáló vezérlőhálózatnak külön e célra való létesítése annak nagy kiterjedése folytán igen nagy beruházási költséget igényelt volna. Üj vezérlőhálózat létesítése helyett előnyösebbnek bizonyult tehát azon megoldás, amely szerint a Magyar Királyi Postával meglevő távbeszélőhálózatának használatára bérleti szerződést kötöttünk. E hálózat a városban levő távbeszélőközpontoktól kiindulólag a városnak majdnem minden pontjára elvezet és így ezen vezérlőhálózat céljaira is igen csekély átalakítással, illetve bővítéssel felhasználható volt. 219. ábra. A központi jelző- és kapcsolóberendezés. Egy távbeszélőközpont körzetéhez tartozó kapcsolóórák mindegyikétől egy-egy távbeszélő érpár indul ki, amelyek néhány gyiijtőérpárba, úgynevezett törzsérpárba egyesítve a távbeszélő központba futnak be és innen külön e célra létesített összekötőkábelek vezettettek az illető távbeszélőközponthoz legközelebb eső áramelosztó alállomásunkba, ahol a kapcsolóközpont nyert elhelyezést. 262
