Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
Az áramszolgáltatás története - Áramszolgáltatás a magánvállalatok idején
is kényszerítette az áramszolgáltatás megkezdésére, azonban a nagyobb gépegységek hosszabb szállítási határidejüknél fogva még nem készültek el. A telep elektromos kapcsolásának vázlatát az 1894. év végén levő állapotnak megfelelően a 16. sz. ábra mutatja. Kazántápvízként kútvíz szolgált, amelyet Worthington-szivattyúk tápláltak a kazánba, miután az a szivattyúk távozó gőzével előmelegíttetett. A vizet keménysége miatt lágyítani kellett, amely célra egy Derveaux-féle automatikus víztisztító készülék szolgált. A gőzgépekből távozó csapadék gyüjtőmedencébe folyt, ahonnan szivattyúk nyomták a hűtőtorony tetejére, hogy a kellő mértékű visszahűtés megtörténjék. Mindenesetre érdekes, 14. ábra. A két első, 300 kW teljesítményű gépegység. hogy a Dunához ennyire közel nem folyóvíz használtatott fel a sűrítők üzeméhez, hanem kút és külön hűtőtorony létesíttetett. Az akkori áramfejlesztés gazdaságosságára jellemző a Berzenczei-utcai telep energiafolyamának megoszlását mutató diagramm. Látható ebből, hogy a telep elméleti hatásfoka kereken 6-7°/o volt, szemben a mai modern telepek 25-28°/o-os elméleti hatásfokával. Az áramfogyasztás várakozáson felüli gyors növekedése szükségessé tette, hogy a központi telep már első teljes üzemesztendejében bővíttessék. Ez a bővítés 2 darab Steinmüller-rendszerű, egyenkint 151-6 m2 fűtőfelületű, 2-7 m2 rostélyfelületű, 2250 kg/ó gőzfejlesztőképességű, 11 att gőzkazán és 1 darab, az előzőkkel azonos gépegység építéséből állott. A bővítés folytatódott a következő 1895-ik évben is, amikor 4 darab, egyenkint 208 m2 fűtőfelületű, 4 m2 rostélyfelületű és 11-25 att nyomású, 2900 kg/ó gőzfejlesztőképességű Babcock-Wilcox kazán, továbbá 3 darab, az elsőkhöz hasonló gépegység került felállításra. A telep teljesítménye tehát az 1895. év végén 3300 lóerőt tett ki. Természetesen a gépegységekkel kapcsolatban megtörtént a telep segéd- berendezéseinek bővítése is. 23
