Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A fogyasztókkal való kapcsolat - Az áramfogyasztás elszámolása és az áramszámlák behajtása
képeni számla megírására különleges számjegyekkel ellátott, írógéppel egyesített számlázógép szolgál, amely számok és folyamatos szöveg írását is egyaránt lehetővé teszi. A kiállított számlák egyeztetése után kerül csak sor azoknak a fogyasztó előtt való bemutatására. Az állami és fővárosi fogyasztókat, nagyüzemeket, végül a félhavonkénti, vagy még rövidebb időközönkénti elszámolással bíró fogyasztókat felölelő csoportokban a számfejtés munkája annyiban tér el a fent vázolt eljárástól, hogy a munka egyes elemei összevonva végeztetnek. A számláknak a fogyasztók előtt való bemutatása a különböző fogyasztókategóriáknak megfelelően az alábbiak szerint történik : A háztartások és kisfogyasztók áramfogyasztási, mérőátírási és szerelési stb. számlái a könnyebb kezelés végett kisebb körzetek szerint csoportosítva kerülnek a pénzbeszedőkhöz, 189. ábra. Magánfogyasztók havonkénti számlahátralékainak százalékos változása. a fogyasztóknak való bemutatás végett. Ha a kifizetés bármily okból nem történnék meg azonnal, a pénzbeszedő a számlát a következő napon — értesítés hátrahagyása mellett — újból bemutatja. Ha a bemutatás ekkor is sikertelen maradt, postatakarékpénztári befizetési lapot hagy hátra, amelyen fel van tüntetve a fogyasztás időtartama, a számla összege és végül az a figyelmeztetés, hogy az összeg 3 napon belül való beküldésének elmulasztása esetén a fogyasztó villamosberendezését hálózatunkról lekapcsoljuk. Ha a feltüntetett számlaösszeg pénztárunknál, vagy posta útján be nem folyik, a számlával kikapcsoló pénzbeszedőnk újólag megjelenik a fogyasztónál és a számla kiegyenlítésének megtagadása esetén a fogyasztótól az áramszolgáltatást megvonjuk. A nagyüzemi és félhavonkénti elszámolással bíró fogyasztók számlái kiegyenlítés végett befizetési lap kíséretében postán küldetnek el. Ha az összeg az előírt időn belül — időközbeni figyelmeztetésünk ellenére — sem folyik be, a fél berendezése kikapcsoltatik. Az állami és fővárosi intézmények, üzemek és hivatalok számlái ugyancsak posta útján kézbesíttetnek. A számlák ellenértékének kiegyenlítése részben postatakarékpénztári befizetési lapok útján, részben könyvelési átírás útján történik. A gazdasági viszonyok változása erős befolyást gyakorol a számlázott összegek behajthatóságára. Ezt a befolyást tünteti fel a 189. sz. ábra, amely az utóbbi évekkel kapcso231
