Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A fogyasztókkal való kapcsolat - Áramfogyasztó osztályok és új fogyasztók csatlakozása
mindig újabb és újabb fogyasztóosztályok keletkeztek, amelyeknek egymástól erősen eltérő igényeihez az áramszolgáltatásnak mindenkor alkalmazkodnia kellett. A magánvállalatokhoz, majd később Müveinkhez csatlakozott összes fogyasztók számának változását az áramszolgáltatás megindulásától kezdődőleg a 172. sz. ábra tünteti fel. Jól látható a diagramm menetéből, hogy a fogyasztók számának egyenletes emelkedése csak a világháború, valamint a még most is tartó gazdasági válság alatt tört meg. Az áramfogyasztás megindulásakor a fogyasztók úgyszólván kizárólag világítási célokra használták az elektromos energiát, erőátviteli célokra azonban — főleg drágaságánál 1893 1895 1900 1905 1910 1915 1920 1925 1930 1933 172. ábra. A fogyasztók számának változása. fogva — nem. Lassanként megindult ugyan az áramnak motorikus célokra való felhasználása is, komolyabb méreteket azonban csak akkor öltött, amikor a kelenföldi áramfejlesztőtelep megindulásával háromfázisú, tehát erőátviteli célokra kiváltképen alkalmas áram állt a fogyasztók rendelkezésére, még pedig olyan áron, amelynél a villamos áram igénybevétele már az ipar — sőt a nagyipar — részére is gazdaságosnak és így előnyösnek látszott. Amikor ez bekövetkezett, a múlt század végének ipari fellendülésekor alakult iparvállalatok különben is javarészt leírták már leltárukból az erőszükségletüket előállító gépek nagy részét és így megfelelő, gondos szervezéssel és utánjárással elértük azt, hogy e vállalatok gépeik újítása helyett áttértek a rugalmas, gazdaságos és akkormár olcsó villamos erőforrás használatára. 217
