Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
szélső végén kívül több közbeeső helyen is össze van egymással kötve, ami lehetővé teszi egyes hibás szakaszoknak az üzem megzavarása nélküli kiiktatását és megjavítását. A két vezetékbe torkolnak az elágazó idomdarabokat helyettesítő kovácsolt dobok közvetítésével a nagynyomású kazánok főgőzvezetékei, amelyek belső átmérője a II. számú kazánházban 200 '%i, a III. számú kazánházban 250v%i. A körvezeték dobjaiból, vagy pedig külön e célra beépített, egyetlen darabból kikovácsolt keresztidomokból ágaznak le az egyes turbinák kettős — üzemi és tartalék — főgőzvezetékei. A csővezeték hőokozta tágulásának meghatározott csőszakaszokra való korlátozása végett helyenkint a csövek szilárdan lerögzíttettek. A lerögzített pontokon belüli szakaszok tágulásának felvételére redőzött csövekből készült lírakompenzátorok építtettek be. A főgőzvezetékek mindenütt hőszigeteléssel vannak ellátva és e mellett azokon a helyeken, ahol a hőszigetelést sérülés veszélye fenyegeti, levehető bádogburkolattal borít- tattak. Hasonlóképen bádogburkolattal védett hőszigetelés került a peremkötésekre és a különböző idomdarabokra is. A gőzcsővezetékek legkényesebb pontjai a csőkötések. Ezek számát mind a költségek csökkentése, mind az üzembiztonság fokozása céljából a lehetőség szerint korlátozni igyekeztünk. Ezért már a csővezetékek tervezése úgy történt, hogy azok a gyárthatóság tekintetében megengedhető leghosszabb csőszálakból készüljenek. Minthogy a középnyomásnál elterjedt peremkötések a nagynyomású üzemben nem váltak be, e célra új, megfelelő megoldást kellett keresnünk. A csőszálaknak tisztán hegesz152 101. ábra. A nagynyomású főgőzvezeték elrendezése.
