Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
Az áramreduktorok részben sínreduktorok, részben hurkos kivitelűek. A 30 kV-os kábelek áramreduktorai az olajkapcsolók átvezető szigetelőibe vannak beépítve. Az összes reduktorok F típusúak. A 30 kV-os kapcsolóberendezés elhelyezésére a telep szűk helyi viszonyai miatt nem adatott más mód, mint az, hogy a kapcsolóberendezést a gépház és a Duna között elterülő derítőmedence fölé építsük. Az épület keresztmetszetéből (47. ábra) jól látható a kapcsolóberendezés térbeli elhelyezése. Ez nagyjában visszatükrözi az energia haladási 92. ábra. A 30 kV-os gyüjtó'sin-tér. irányát is, amennyiben a gépház melletti részből kiindulólag sorban következnek a 10 kV-os gyiijtősínrendszer, a transzformátorok cellái, azok hűtőberendezései, azután a transzformátorok szállítására szolgáló folyosó, a 30 kV-os gyűjtősíneket és olajkapcsolókat magábanfoglaló épületrész, végül pedig az épület dunai oldalán a kábelcellák. A térbeli elrendezés főszempontja az volt, hogy az esetleges kapcsolórobbanásból, kábel-, vagy olajégésből keletkező tűz és füst minél kevésbbé veszedelmes következményeket vonjon maga után. Ezért az olajat tartalmazó készülékek gondosan elkülönítettek a nagyfeszültségű berendezéseket tartalmazó helyiségektől. A netán fellépő tűzesetnél a fejlődő finom korom ugyanis rárakódik az égéstermékek útjába eső szigetelőkre, azokon zárlatot okoz és így a berendezésnek egyébként érintetlen részeit is üzemképtelenné teszi. 134
