Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
A kisnyomású házak az összes turbináknál kétáramúak. Ezáltal az utolsó futókerekek lapátjai megfelelően rövidebbre voltak készíthetők csekély kilépési energiaveszteség mellett. A nagy gőzmennyiségre való tekintettel a gépegységek két-két, szimmetrikusan elhelyezett gőzbeömléssel és szabályozószeleppel bírnak. Az elrendezésnek egyúttal az is a célja, hogy a fővezeték esetleges mozgása által a turbinára gyakorolt erőhatás és a gőzbeömléssel kapcsolatban fellépő hőokozta tágulás egyenletes elosztást nyerjen. Megszaladás elleni védelem céljára gépegységenkint két-két, egymástól függetlenül működő biztonsági berendezés szolgál. Ezek akkor lépnek működésbe, ha a turbina fordulatszáma valamely oknál fogva 10%-kal az előírt fölé emelkedik. E berendezések egyike a fojtószelepekkel, másika a főgőzelzárószeleppel van kapcsolatban és azokat pillanatok alatt elzárja. Külső veszély esetén e védelmi berendezés gombnyomás segélyével kézzel is működtethető. A turbinák fordulatszáma szinkronizáláskor, vagy teherelosztás céljából a vezénylőteremből távműködtetőberendezés segélyével rendkívül érzékenyen változtatható. A nagynyomású turbinák a termikus hatásfok növelése érdekében oly kiképzést nyertek, hogy a rajtuk keresztül áramló gőz két helyen is megcsapolható legyen. A főgőz- áramból elvezetett gőz a tápvízelőinelegítők és a kazántápvíz pótlására szolgáló vízdesztillálóberendezés fűtésére használható fel. Mind a közép-, mind a nagynyomású telep gőzturbinái, a VI. és V111. számú egységeket kivéve, tisztán kondenzációs üzemmel működnek. Ezeknél a fojtószelepen beömlő teljes gőzmennyiség a turbinában lejátszódó expanziós munkafolyamat elvégzése után a hűtővíz hőfokának megfelelően körülbelül 0 03 ata-ig ritkított terű, hűtőcsöves, légmentesen zárt sűrítőbe ömlik, ahol a hűtőcsöveken átáramló nyers dunavíz hőelvonása folytán csepp- folyósíttatik. Az ilymódon nyert csapadékvizet a sűrítő vízszintje alatt elhelyezett csapadékvízszivattyú a sűrítő teréből elszívja és a tápházban elhelyezett táptartányokba szállítja. A középnyomású gépegységek mindegyikéhez egy sűrítő tartozik, a nagynyomású turbinák részére azonban a kettős gőzáram következtében gépegységenkint két sűrítő felállítása vált szükségessé, amelyek a gőz- és vízoldalon egymással összeköttetésben állnak. A felületi sűrítők kovácsoltvas köpennyel, öntöttvas vízkamrákkal készültek ; a 23-25 mjm átmérőjű, sárgaréz hűtőcsövek a kovácsoltvas csőfalakba vannak behengerelve. A csöveknél alkalmazott sárgaréz összetétele 63% Cu és 37% Zn. A kondenzációs üzem folyamatosságához két egymástól független vízáram fenntartásáról kell gondoskodni éspedig : a kondenzációs folyamat biztosítását célzó hűtővízáram létesítéséről, a turbinacsapadéknak a sürítő vízteréből történő elvezetéséről, illetve a táptartányokba való szivattyúzásáról, e két vízáram létesítésén kívül szükség van továbbá a sürítőköpeny, a hozzátartozó turbinacsonkok és a hioltság alatt levő turbinaház elkerülhetetlen tömítetlensége folytán a sűrítőtérbe jutó levegő eltávolítására, illetőleg kiszivattyúzására is. A feladatot sűrítőnkint három segédszivattyú és pedig a hűtővíz-, a csapadékvíz- és a légszivattyú végzi el. Nagynyomású gépeinknél a kizárólag elektromotorokkal hajtott hűtővízszivattyúk független gépcsoportot alkotnak. A hűtővízszivattyú e különválasztása hasznos újításnak bizonyult, mert a nagynyomású gépek sűrítői úgy vannak méretezve és elhelyezve, hogy rendes derítővíz- és dunavízállásnál a hűtővíz rajtuk pusztán szivornyahatás alatt áramolhassák keresztül. A hűtővízszivattyúk tehát e gépeknél rendszerint üzemen kívül állnak és csak akkor hozatnak működésbe, ha magas dunavízállás, vagy a derítőmedence vízszintjének 122
