Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)

A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek

67. ábra. A III. számú kazánház.

kazánok mellett pedig a határozottabb vízkeringés, valamint a fűtőfelületnek a tűztérhez jobban simuló kialakíthatósága szólt. Nagynyomású üzemekben mindkettőre volt példa és akkor, amikor hazai két legnagyobb kazángyárunk közül az egyik meredekcsöves, a másik ferdecsöves rendszert ajánlott, amelyek akkor teljesen egyenrangúaknak látszottak, nem volt más választásunk, mint a kazánok megrendeléseit a két vállalat között megosztani olymódon, hogy kettő meredekcsöves, kettő pedig ferdecsöves legyen.

A kazánok gazdaságosságát növelő mellékberendezések között régebben csupán a tápvízmelegítő szerepelt és csak ezidőben jelentkezett a léghevítő, mint új kazánelem, amelyben a rostély alá fuvandó levegő a füstgázok egyébként veszteségbe menő melegével 150-200° C-ra hevíttetik és ezáltal egyrészt lényegesen megnöveli a kazánok teljesítményét és hatásfokát, másrészt pedig megkönnyíti a kis fűtőértékű szenek begyújtását. Mint harmadik hőmegtakarító elem, elméletileg már régebben ismeretes volt a kazánok tápvizének a turbinák megcsapolásából eredő gőzzel való előmelegítése. Választanunk kellett tehát a tekintetben, hogy ezen lehetőségek közül csak egyet kívánunk-e alkalmazni, vagy többet és azokat mily csoportosításban, vagy pedig felhasználjuk-e mind a hármat.

A tápvíznek füstgázok útján való előmelegítése terén régi tapasztalataink voltak, az mindenkor teljesen üzembiztosán, kifogás nélkül történt, szerkezetileg minden tekintetben kielégítően volt megoldható, tehát ettől eltekinteni már ezért sem lett volna indokolt. Amellett a tápvízelőmelegítő nem is volt nélkülözhető, mert a füstgázokban a tulajdon103