Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
84 c) Vízhez nagy rokonsággal viseltetik; ugyanis 1 térfogat- nyi viz által 480 térfogatnyi könhalvagsav nyeletik el, és szinetlen folyadékot ad ; azért az árúbeli sósav, melly többnyire sárga szinti, nem egészen tiszta. ii) Fémek által, mellyek a bálványhoz nagy rokonsággal viseltetnek, például horgany, szétbontatik; mert halvány a fémmel fémhalvaggá egyesül, köneny pedig légalakban kifejtik. Féméle- gekkel érintkezvén kettős válrokonság által fémhalvagokat, és vizet képez ; ha pedig fémföléleggel, például cselföléleggel fölmelegíttelik, az említett terményeken kívül a halvány mint válmány fejük ki (126). e) Egy rész légsavval 3 rész könhalvagsav elegyíttetvén mind egyik mind másik fölbontatik, és létrészeik uj vegyületeket képeznek. Tudniillik : Ezen vegyületeknek egyvelege, minthogy a benne létező halvány működése által az aranyt, fémek királyát, föloldja, közönségesen király-víznek neveztetik. 134) Használata. Nemcsak vegytani és orvosi, hanem mű- ipari tekintetben is majd magányosan, majd légsavval vegyítve mint király viz nagyon kiterjedt használatú. Jegyzék. Ha egy halvanynyal tölt palaczk nyilasával lefelé szalamia só oldatába helyhezletik , a hah any az oldalnak eg) ik alkatrészével t. i. légeny- nyel egyesülvén sötétsárga szinü olajnemü csöpöket képez, mellyek az oldatban lesülyedvén a palaczk nyilasa alá alkalmazott ólom csészében fölfogatnak. Ezen termény leginkább csak azért nevezetes, hogy életmüves testekkel, fökép gyantákkal vagy olajokkal érintetvén azonnal borzasztó durranással, az üvegedényeket szétrombolván felbomlik; azért is csak minden kitelhető vigyázattal készítendő. B ü z e n y = Br = 489,1. 135) Balard által 1826-ban födöztetett föl a tengeri vízben szíkenynyel és kesrenynyel vegyülve, nevét a kellemetlen büzétö Könhalvagsavj^2 T ' ^ Legsav jN • H20 •NA. VI. Czikk.
