Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai

76

d) Mészéleg’ vizegyéhez igen nagy rokonsággal viseltetik, meszes vízbe vezettetvén azt azonnal tejessé teszi ; mert a mész- éleggel vegyülvén szénsavas-mészéleget képez, melly a vízben föloldhatlan.

B.) Szénéleg = CO = 176,4.

111) Előjötté. Ez képződik a szabad légben, valahányszor a szén meggyuladni kezd, és csak kevés éleny hozzájárultával folytatja égését.

112) Előállítása. Ha a szénsav csőben zárt, s megizzósított szénen keresztül vezettetik, abból 1 vegysulnyi szénenyt fölvevén két akkora térfogatú szénéleggé változik. Ugyanez történik a szén- savas-mészélegnek (kréta) sok szénneli görebben izzása, vagy nádczukornak négy annyi tömény-kénsavvali hevítése által; ez utolsó esetben a kifejlett szénéleg egy ötödrésznyi szénsavval szokott elegyedve lenni. (Dingier polyt. Journal. 1845. XCVII kötet, 465 lap.)

113) Tulajdonai, á) Szinnélküli és gyenge, de saját szagú, közönbös jellemű lég, fajsulya 0,97.

b) Égést nem ápolja, de a földköri lég’ érintésében meggyuj- tatván szép kék lánggal szénsavvá ég.

c) Lélekzésre alkalmatlan, sőt a szénsavnál sokkal veszedelmesebb ; mert ha közlégbcn belőle csak % résznyi is foglaltatik, ájulást okoz.

II. §•

Széneny és köneny.

114) Ezek egyiittsokféle vegyületeket képeznek, mellyekközül természettani tekintetben legnevezetesb a könszénecs (bányalég), és könszéneg (olajtnemzölég); elsőben a köneny legkevesebb, másodikban pedig legtöbb szénenynyel vagyon egyesülve.

A.) Könszénecs = H4 C = 101, 3.

115) Előjötté. Ez, ámbár nem legtisztábban, képződik a mo-