Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
65 a higanynyal töltött légkészület (30. rajz) segélyével, 2 térfogatú 30. rajz. küneny és 1 térfogatú kémlendö lég eresztetett, villámszikra vezettetik, a kémlendö légben létező éleny maga térfogatánál 2 annyi térfogatú könenynyel föllobban és vízzé válik, mi által a csőbe zárt légelegy- nek térfogata jóval is megkisebbedik, a higany tehát a csőben fölebb száll. Ha most a cső a higanyba olly mélyen bocsáttatik, mig a csőn kívüli higany’ színe a csőn belülivel egyenlő magasságú, a cső rovatain azonnal észrevehető lészen a csöbeni lég térfogatának kisebbedése, mellynek egy- harmada a kémlelt, és a cső rovatai által meghatározott térfogatú légben találtatott élenynek térfogatát jelenti, e) Elvégre azon hathatós vegyrokonságnál fogva, mellyel köneny az élenyhez viseltetik, használhatni őt a fémélegek’ le- élenyezésére. így ha köneny egy izzón tartott csőben létező vas- élegen vagy rézélegen vezettetik, mind az egyik mind a másik élenyét könenynek engedvén, tiszta fémmé válik. Ugyanis: Rézéleg \r^z........ 1 éleny........ Köneny. viz. 83) Vegyületei. Élenynyel két arányban egyesülvén, kön- éleget (vizet), és künföléleget képez. I. §. Könéleg = Viz — IVO. 84) Előjötté. A viz 2 térfogatú könenyből, és 1 térfogatú élenyböl áll, vagy 100 szemernyi vízben 89 szemernyi éleny, és 11 szemernyi köneny van, mit Lavoisiér már 1781-ben vizföl- bontás által bebizonyított, midőn bizonyos súlyú vízből fejlődött gőzt meghatározott súlyú vasra, a 80-dik szám alatt leirt módon vezetvén, és a belőle származott könenyt fölfogván úgy találta, Jedlik Természettan I. k. 5
