Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
62 tulajdonánál fogva neveztetik éleny-nek. Bizonyos mennyiségű élenybe zárt állat 4-szer is tovább él, mint azon mennyiségű közönséges légben, de azért folytonos lélekzésre a tiszta éleny nem volna czélszerü; mert azonkívül, hogy az állati testben szerfölölti meleget gerjesztene, még az állat életmüszerében, s különösen tüdőjében több ártalmakat okozna. Az élenyben lélekzett állat vére meghigul, sötét vörös színe világos vörössé válik, az éleny lég pedig szénsavvá változik, nem különben mintha az élenyben szén égettetett volna. Ebből kitetszik, hogy a lélekzés és égés lényegileg ugyanazon vegytani folyamat. 78) Használata, a) Ha égő lámpa vagy gyertya lángjába vékony eső által hólyagból vagy légtárból fuvatik, olly hévséget okoz, mellynél közönséges tűzben föl nem olvadható testek is megolvadnak. bj Némelly betegségeknél talán lélekzésre is használtathatnék. II. Czikk. Köneny = H = 6. 79) Előjötté. Köneny a víznek egyik alkatrészét tevén 1781- töl Lavoisier és CáVendisch vizbontási és összetételi kísérleteik által isméretesbé lön; legnagyobb mennyiségben a vízben, és élet- műves testekben létezik, azonban némelly életmütlenekben is találtatik. 80) Előállítása. Többnyire viz fölbontása által nyerelik, azt pedig többfélekép eszközölhetni. így: a) Ha egy izzó csőn, mellyben vasból nyert ráspúaly vagy vaslemezkék helyheztetvék, viz gőz által vezettetik, és a kifejlett köneny, mint légnemű anyag, légkészület segélyével fogatik föl. Fejlődési módját e képlet tünteti elő. Yiz í köneny. I éleny..., vasélecs. Izzó vas................ ő) Még könnyebben előállíthatni öt, ha a 20-dik rajzban ábrázolt palaczkba tett horgany darabkákra kénsavas víz, (4 rész viz, 1 rész sav) töltetik, és a kifejlö lég fölfogatik. Az említett anyagok egymásrai működése e következendő:
