Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
51 élenyalyak’ egyesüléséből eredettek, mellyek savalkotrészükre nézve több nemekre, és minden nembeliek az alyra nézve több fajokra osztatnak; igy a kénélegsavas sók, légélegsavas sók, szén- élegsavas sók nemek ; a kénélegsavas mészéleg, kénélegsavas ham- éleg, kénélegsavas vasélecs fajai a kénélegsavas sóknak. Továbbá a fajbeli sók ismét többfélék lehetnek, mert ha az őket képző savban és alyban egyenlő mennyiségű éleny létezik , egyenvegyü sóknak ; ha a sav’ élenyének mennyisége nagyobb az aly’ éleny mennyiségénél, savanyú sóknak ; ha pedig az aly’ élenyének \ mennyisége nagyobb a sav éleny mennyiségénél, alanyú sóknak neveztetnek. Egyébiránt nem mindegyik aly minden savval, sem mindegyik az imént említett három módosításban egyesülhető. A nemekre és fajokra például előhozott sónevekből minden további magyarázás nélkül világosan kitűnik, miképen erednek a sók vegytani elnevezéseik. 70) A sók halmaz állapotújukra nézve közönséges hévmérsék- ben szilárd testek, de tulajdon súlyúknál nagyobb mennyiségű vízben többnyire fölolvadhatók. Fölolvadhatási fogékonyságuk a hév- mérsék’ emelkedésével nagyobb, de egy hévmérsék alatt is különnemű s fajú sókban különböző. Ha azon meleg víz, mellyben vala- melly só telítésig fölolvadva létez, meghütetik, vagy elpárologtatik, a só ismét szilárd állapotba tér, és sokszor szabályszerű idomba alakul, azazjegőczösödik. A jegoczösödött sók egy részét azon víznek, mellyben képződtek, magokhoz kötve megtartják, me\\y jegöcz- Víznek neveztetik. Ezen vizet több sók a szabad levegőn elbocsátják, és ez által szétmállanak, mások a levegőben mindenkor létező nedvet magokba szíván szétfolynak. Továbbá a sók színe többféle, melly közönségesen a bennök létező aly’ színétől függ ; de a jegöczvíz jelenléte vagy nemléte által is módosíttatik. 71) Ha két só egymással vegyül, egy harmadrendű összetett testet képez, melly kettössónak vagy ikersónak neveztetik, a mint mind a két egyesülő sóban létező sav ugyanaz, vagy különböző. így a timsó kettössó ; mert áll kénélegsavas hamélegböl, és kénélegsavas timélegböl; a bórélegsavas borkő pedig ikersó, minthogy bórélegsavas szikélegböl, és borsavas hamélegböl képződik.
