Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
45 ködöse az élenyével igen hasonló, a más anyagokkali kisebb vagy nagyobb mennyiségben történt vegyületeik, az élenyéihez hasonló szerkezetű következendő nevekkel láttatnak el: halracs, halt a g ; bi/zecs, biizeg ; iblacs, iblag ; folyacs, folyag; kénecs, kéncg ; retecs, rétég ; vilaes, világ ; kéklecs, kékleg. *) Ezen nevezetekben az ács, ecs végzet az élenyt helyettesítő alapanyag' kevesebb, az ag, eg végzet nagyobb mennyiségbeni vegyületét fejezi ki. Ha pedig az élenyt helyettesítő alapanyagok a többivel kettőnél több arányban egyesülnek, vegyületüknek fokozata az ács ecs vagy ag eg végezetü nevük eleibe al vagy föl elötétellel, mint az élegeknél mondatott, különböztetnek meg.— A halvány, büzeny, iblany, folyany egyesületek sótulajdonokkal bírnak , azért a nevezett elemek Berzelius után sónemző anyagoknak (corpora halogenia) neveztetnek.— A fémek egymás közti egyesüléséből eredeti vegyület ötvény nevet visel ; de a higany ötvényei különösen foncsornak mondatnak. *) Példa: Vasélecs ; vaséleg; cselföléleg ; és épen úgy : rézhal vacs ; rashalcag ; taskénecs ; mesevilág ; raskéklecs ; taskékleg. s. a. t. 60) Az imént elnevezett első rendű vegyületek egy része, vegyjellemüket illetőleg savakra, és alyakra osztatik íöl ; másik része, melly sem sav, sem aly tulajdonokkal nem bir, közömbös állomátiyoknak neveztetik. A.) Sava k. 61) Savaknak nevezett első rendű vegyek többnyire többé vagy kevesebbé savanyú ízűek, és a növények kék színű nedvét, például lakmuszt, viola vagy vörös káposzta nedvét megvörüsítik. Egyébiránt azon összetett anyagok is a savakhoz tartoznak, mely- lyeknek savanyú izük ugyan nincs, de az említett kék nedveket megvörüsítik; illyenek a könkékleg, és a könkéneg savak. Sőt még azon összetett anyagok is savaknak mondatnak, mellyek a vízben fölolvadhatlanságuk miatt sem savanyú izüek, sem a növényi kék nedveket vörösílö tulajdonnal nem bírnak, de a másokkali vegy- egyesülésükben a savanyú izü savak jellemét ’világosan elötüntetik; illyen a kovtleg sár. 62) Minden savnak két fő alkatrésze vagyon, t. i. savitó (acidißcans) és gyök (radicale). Legtöbb savaknak savitójuk az