Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)

395

/«»felületbe ütközvén, s attól egyenközös irányokban visszahajtalván, ujonan op hajta- lékba ütköznek, mellytöl úgy hajtatnak vissza, hogy mindannyian egyszerre annak b gyuponl- jába egyesüljenek, miként az illető sugarakon látható nyiljegyek mutatják. Mindezt, mind a c) pont alatti tüneményt hullámgép segítségével könnyű láthatóvá tenni.

Jegyzék. Midőn a hullámokat fölfogó gát köriv—görbületi! , és az egész körnek igen kicsiny részét teszi, akkor attól a hullámok úgy verődnek vissza, mintha hajtalék—görbiiletü volna. Legyen a körív-görbiiletü gát mn (268. rajz), ennek mint körívnek sugara ac. Föltevén , hogy b pontba ütköző hullámré268. rajz.

szecskének db iránya ztc-vel egyenközös , és húzván b pontból be vonalt, mint beesési merőlegest, leend a hullám’ sugarától képzett beesési X szöglet egyenlő a visszaverődési y szöglettel ; következőleg a=°-hoz , valamint a hajtalékban.— Továbbá : minthogy a visszaverődött hullámsugar ac vonalt f pontban vágja, lészen »/i« kis körívnek gyupontja (, meily ac mértani sugárnak közepére esik ; mert lévén x—y\ és x—z, lesz z=y ; minélfogva bef háromszögben bf és fc oldalok egyenlők ; de ab ív kicsinysége miatt közelítőleg bf—af-bez ac

is ; tehát af=fc— —.

III. §.

A hullámhaj lás.

487) Ha a r pontban (269. rajz) keletkezett hullám haladtában ab nyílással ellátott falra ütközik, akkor a hullámnak e nyílásba cső része gátolatlanul folytatja útját, a nyílás’ párkányait érintő hullámrészek pedig e párkányok körül olly hullámokká alakulnak, mellyeknek középpontjaik az illető a és b párkányok. Ezen fiók- hullámoknak a nyílás előtti félköre összeolvad az öt nemző hullámnak a faltól visszaverődött részével ; a nyílás utáni félköre pedig az öt nemző és a nyíláson átmenekült hullámdarabbal egyesül.