Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
388 II. Czikk. A hullámok’ módosításai. 480) Azon változáson kívül, mellyet a nagyobb terjedtségig víz’ színén szabadon haladó hullámok mind köralakuk, mind magosságuk és sebességökre nézve szenvednek, figyelemre méltók a hullámtalálkozás, hullámvisszaverődés, és hullámhajlás-nak nevezett módosítások. I. §• A hullámtalálkozás. 481) Ha ugyanazon edényben létező folyadék’ különböző pontjaiban egy időben hullámok támasztatnak, azoknak haladásuk közben, egymással érintkezésbe jöni kell ; a hullámok’ efféle érintkezését, és általa a bennük létre hozatni szokott változást egyszóval hullámtalálkozásnak (interferentia az angol interfere = egymáshoz jutni, összecsapni, igétől) nevezhetni. Az összetalálkozó hullámok egymás haladását nem gátolván, egymást általvágják, és az átvágási helyeken kiállott módosításuk után mintegy egymáson keresztül hatván, eredeti alakjukban folytatják további haladásukat. Az átvágási helyeken okozott hullámmódositás abban áll, hogy ott, hol két egyenlő magosságú hullámhegy összetalálkozik, csaknem két akkora hullámhegy képeztetik, mint az összevágó egyes hullámhegyeké vala ; mert az egyes hegyek’ magossága a kettőből eredetiéhez úgy áll, mint 1 : i%. Ugyanaz történik két völgy’ össze- értekor is, támad tudniillik a völgyek’ összeesési helyén szintolly arányú mélyebb völgy. A hol pedig hegy völgygyei esik össze, mindkettő megsemmisíttetik, és a hullámok’ ottani része a nyugvó viz’ színével ugyanazonos ; mert a hullámvölgye a beleeső hullámhegy tömege által kiegyenlíttetik. Ha a találkozás által keletkezett hullámhegyek és hullámvölgyek’ átvágási pontjaik vonalok által kellően összeköttetni gondoltatnak : azok mint igen szabályos görbületü kerülékek és mentelékek tűnnek föl, s találkozási vonalaknak (Interferenzlinien) neveztetnek. Láthatni ezeket az a és b pon-
