Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
3S0 474) Ha az ütköző viz' iránya az ütött lappal ferde szöget képez , akkor az ütközési erő két részre bomlik föl, egyike, melly az ütött lappal egyenközü, hatás nélkül marad, és csak másika, t. i. az ütött lapra merőleges működik. így ha az abcde (254. rajz) 254. rajz. á d test’ be lapjára a viz fg vonal által képviselt erővel ferdén a szög alatt ütközik, lészen az azon lapra merőlegesen működő erő hg, cg pedig a lap mellett hatástalan csuszszan el. Ha hg erőnek valódi nagysága fg erő mértékében volna kifejezendő, ál land : hg:fg = fc: fg, vagy fc hg--fg=—fg: i»azaz hg : fg=zsina : 1 ; miből hg=fg ■ sina azaz : a ferdén ütköző viz merőleges hatása egyenlő a víz' egész ütközési erejének azon részéhez, mellyet az ütközési szöglet' kebelét kifejező töredék szám jelent. Például föltevén, hogy « = 30°, i i • -, F9 V. leend : stna=y2, es így hg =— -hez. Továbbá ha abcde (254. rajz) test, például hajó, álló vízben gf erővel huzatik, annak be lapjára a viz épen azon hg erővel hatand merőlegesen, mellyikkel hatott előbb, midőn a folyó viz az álló abcde testbe ütközni föltételeztetett ; mert az eredményre nézve mindegy, akármellyik test az ütközők közül legyen mozgásban; de ekkor hg erő a hajó’ haladási gf irányára nézve ig és kg mellék- erőkre oszlik föl; ig erő, melly a víznek ellenállását jelenti, a hajót huzó gf erővel összehasonlittatván, lészen : ig: hg = hg : gf-, de hg : gf= sin « : I, szorozva ig- gf — hg• sinn: gf, vagy hg ig - gf=^sin «: 15 avagy ig : gf — sin2a : \
