Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)

372

zötti r középpontnál kifolyó vizszál’ sebessége c"=2

— rs.

A tekintetbe vett n, p, r pontoknak megfelelő sebességeket jelentő no, pq, rs vonalaknak végső pontjait összekötvén, ered msqo görbe vonal, melly nem egyéb, mint a hajtaléknak ága ; mert áll ezen

arany

■Yk

VW

h

— =no: pq : rs, vagy 4

h h

h : — : — = no2: pq2: rs2 2 4

de h, —, — a leirt görbének metszékei, no, pq, rs pedig annak

rendékei ; tehát msqo görbe csakugyan hajtalékág. Ebből kitetszik, hogy mn nyilason 1 mpercz alatt kifolyó viz’ mennyisége olly hasábot képez, mellynek alapjául a hajtalék mno területe, magasságául pedig a nyílás’ szélessége = b szolgál ; minthogy a hajtalék tulajdonságánál fogva mno = % mn-no = % li2 |/ gh\ lesz 1 mpercz

alatt kifolyó vízmennyiség = % bh2 \/gh , melly mennyiséget a kiömlő vizsugar’ összehúzódása miatt még a föllebb tárgyalt p. velejáróval is szükséges szorozni, és igy t idő alatt a valódilag kifolyó vízmennyiség leend:

M = %fí bht2 gh . . . (IV).

467) Ha ABCD (249. rajz) edény’ fenék nyílásán a viz kifoly 249. rajz. a nélkül, hogy az edénybe máshonnan viz befolyna, akkor azon t idő alatt, mellyben az edény kiürül, csak a benne létező vízmennyiség folyhat ki. Ezen vízmennyiség lészen m=Fh, ha t. i. F az edény' fekmentes átmetszését, h pedig a viz’ magasságát jelenti. Minthogy kifolyás közbe a viz’színe folytonosan alábbszáll, ki- sebbedik folytonosan a nyomást okozó h magasság, és a tőle függő kifolyási sebesség is, és igy a viz’ színe egyenletesen lassúdé mozgással száll alább ; nevezetesen ha a folyás’ első