Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
— 337 — tott, mártassék a fonalról 1 óggó tömör henger a csészén létező pohárbani vízbe , de úgy , hogy annak se oldalát, se fenekét ne érintse ; azonnal megszűnik az egyensúly , és a vízzel terhelt csésze lesülyed , jeleül annak , hogy a viztartó'edény a tömör henger’ bemártása után nagyobb erővel nyomatik a mérleg’ csészéjére mint azelőtt ; de azonnal helyreáll az egyensúly , mihelyest a másik csészére helyzett üres henger vízzel teli töltetik ; tehát igaz a fön- nebbi állítás. 436) Ollyan test, melly a folyadék’ nyomása által annak szi- neig fölemeltetik, úszni mondatik. A 434-dik szám alatt mondottak nyomán csak azon testek úszhatnak valamelly folyadékban, mcllyek- nck súlya kisebb a velük egyenlő térfogatú folyadék’ súlyánál. Ennélfogva a szilárd test’ úszására nem kívántatik, hogy anyagának fajsulya kisebb legyen a folyadék’ fajsulyánál, sőt a legsűrűbb anyagok is uszhatókká lehetnek ; a) Ha velük, a használt folyadéknál kisebb fajsúlyú testekből olly mennyiség köttetik össze, hogy együttvéve kevesebbet nyomjanak, mint az általuk helyből kinyomott folyadék’ súlya. ő) Ha belőlük üres testek alakíttatnak; mert ekkor valődilag úgy tekinthetők, mintha az üregükben létező léggel mint igen csekély fajsúlyú testtel volnának összekötve. I. Jegyzék. Az első föltétel szerint úszik a vízben az elegendő mennyiségű fával összekötött ólom ; a jégtáblához fagyott kő; a fölfujt hólyagokkal, vagy ruggyántás kelméből készült usz-övvel czélszerüen ellátott ember, vagy egyéb állat, ha teste sűrű, s a vizet hézakaiba be nem bocsátó gyapjúval, vagy tollal vagyon befödve. Ugyanezen föltételen alapul azon , leveli-nek neveztetett, hosszú és légzárólag befödött csónakok’ hatása is , mellyek különben a viz’ fenekeig merülendő terhelt hajókat a csekélyebb mélységű vizen is fönntartják , ha vízzel megtöltve azokhoz csatoltatnak , azután pedig belőlük a viz kiszivatik, vagy kinyomatik.—A második föltétel szerint úsznak a vaslemezből, vagy ónból készült tálak, üres fémgömbök, bedugott üres palacz- kok, csónakok, és hajók , ha vasból alkottattak is. ^ 1 II. — II. Jegyzék. Ha a vízben létező szilárd test térfogatgralnézve olly módosítást szenved , melly által a helyéből kinyomott víznél majd kevesebbet, majd többet nyom , annak az úszási feltételek szerint majd úszni , majd fenékre szállani kell. Ezt Cartes bábján kívül többféle tünemények bizonyítják. így a fehér ruha mig száraz úszik a vizen , de elmerül mihelyt likacsaiba lég helyett viz szivárgott ; mert ez állal térfogata nagyobb mértékben kisebbeden, mint súlya a kiszorított lég miatt. A halak pukkantyúnak nevezett hólyagjuk’ tetszés szerinti összehúzásával, vagy kitágításával leszállnak , vagy fölemelkednek a vizken. A vízbe fulladt embernek teste rendszerint fenékre száll, de a mint azt az elkezdett rothadásnak légnemű terményei felduzzasztják, azonnal a viz’ színére jő. Ha valaki hanyatt vizszinére dűl, s fejét hátra szegJecllik Természettan. I. k. 22 V -S.