Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)

331

zölhesse. A edény’ nyílásának felső párkányára B henger körül négy erős vas211. rajz.

oszlop vagyon erősítve (a rajzban , mivel a készület függélyes metszetét mutatja , csak kettő látható) , és azoknak felső végeik vastag D vaslappal össze- foglalvák. E egy víztartó edény , mellybe F köpű merül ; ez legalól egy félgömb alakű , s átlyukgatott m lemez födövel, valamicskével fölebb pedig fölfelé nyiló n szellentyüvel vagyon ellátva. Ugyanezen F küpübe a felső végénél látható o zárószelenczén keresztül egy a köpő átmérőjénél jóval kisebb átmérőjű G fémhenger megy , melly II emeltyű által fül s alá mozgatható. Továbbá F köpű ürege A köpű üregével egy vízvezetö görbe csatorna által közösül , mellyben p , q és »• mindannyian fölfelé nyiló szellentyük láthatók ; p szel- lentyűt tekercs-rugony, q szellentyüt a reá illesztett s emeltyűnek l terhel- ménye , r szellentyüt pedig u fogattyúval ellátott Csavar szorítja az általuk bezárandó nyílásokra. Végre azon üreg , melly r szellentyű fölött látszik, vyz cső által E edénynyel vagyon közlekedésben. Ezen készület következendökép használtatik : fölhűzatván II emeltyűnek segítségével G henger, n szellentyű fölemelkedik , és a vizet F köpű üregébe bocsátja; ellenben letolatván G henger,

iMMMMéMraNflb, n szellentyű leszáll, a magát összenyomni nem engedő víz pedig az útjában álló p szellentyüt fölemelvén A köpű üregébe B henger alá tódul , és azt fölhajtván a C és D lapok Közé helyzeti tárgyat tetemes erővel összenyomja. Ha G henger ismét fölhuzatik, az A köpübe szorított víz a lefelé zárkodó p szellentyű miatt E edénybe vissza nem folyhat, ennélfogva a már létrehozott nyomás nem szűnik meg , sőt G hengernek folytatott föl és letolá- sával mind inkább nagyobbodik . inig végre a q szellentyüre ható t terhelmény-