Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
326 mi szembetünöleg kisebb az imént jelentett merőleges nyomásnál (427). cO Hogy az oldalvásti merőleges nyomás’ nagysága az edényben létező folyadék’ mennyiségétől nem függ ; tehát lehetséges, miként kevés mennyiségű folyadék az oldalra igen nagy nyomást gyakoroljon, és megfordítva. Jegyzék. Ismervén az oldalvásti merőleges nyomás’ nagyságát, könnyű az oldalra fekmentes , vagy függélyes irányban miíködő nyomást is föltalálni. Mert az egész ABCD (206. rajz) oldalra merőleges nyomást?), fekmentes nyomást A, és függélyes nyomást v betűkkel jelentvén , képzeljük a merőleges 206. rajz. nyomást a nyomott oldal’ valamelly pontjára (a nyomás’ középpontjára) összesítve , és ti vonal által képviselve , lehet azt mint erőt egy fekmentes , és egy függélyes nyomásra felbontani, nhv háromszög szerkez- tése által. De ezen háromszögnek ABE /\-geli hasonlatossága miatt áll: h : n = EB : AB , innét EB h = n. -— : n értékét 427 számból helyettesítvén : AB h=z h AB ■ BC ■ MB • EB ■ S 2. AB BC ■ EB ■ EB S s mivel MB = EB , lesz : ezen kitételben BC EB nem egyéb , mint a nyomott oldalnak fekmentes vetü- lete (projectio) = EBCF, EB pedig a nyomó folyadék’ függélyes magassága ; tehát : a ferde oldalra fekmenlesen ható nyomás épen akkora , a mekkora volna az oldal fékmentes veliiletére merőlegesen működő nyomás. Továbbá áll még : v : n = AE : AB , innét ?). AE vagy AB ABBCMBAES 2. AB s mi\ el BC = AD és MB - EB : AD-AEEBS v =------------------2 de AD ■ AE nem egyéb , mint a nyomott oldalnak függélyes vetülete AEFD; tehát : a ferde oldalra függélyesen működő nyomás egyenlő azon folyadék' sulijához , melly az oldalra függélyesen támaszkodik. 429) Ha az edénybe ollyféle folyadékok töltetnek, mellyek nem elegyülnek, vagy ha természetüknél fogva elegyülhetök is, de
