Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
324 átlikacsozott mozgékony lemez. Azután az edényre légzá- rólag csavartatik az ab födél, melly körülményekhez alkalmazott hosszúságú gh cső által ik víztartóval közösül ; kinyitván g és l csapokat, a lefolyó víz tetemes nyomást gyakorol a hehelyzett anyagra , s rajta át szivárogván, belőle a kivonandó részeket l csapon az alája helyzeti m edénybe viszi. 427) Minthogy a nyugvó folyadék’ felülete alatt létező részecskék a felsőbbektől minden irányban egyenlő erővel nyomatnak (422), következik , bogy az edényben létező folyadék nemcsak az edény’ fenekét, hanem annak oldalát is nyomja. A merőleges oldalnyomás’ nagysága ekképen található föl. Legyen ABCD (204. rajz) valamelly edénynek függélyes, és rövidség okáért egyen- közény alakú oldala. — Képzeljük ezen oldal’ felületét AB vonallal egyenközii vonalakból állani. Az AB vonalnak legalsó pontját érintő B vízrészecske nyomatik a fölötte nyugvó AB víz-szál’ egész súlyától függélyes irányban (424) ; tehát MB fekmenles irányban is; hasonlókép Aß vonalnak E pontja a mellette létező vízrészecskétöl nyomatik NE irányban AE vízfonal súlyával. Föl204. rajz. tevén, hogy MB = AB-hez, és NE= AE-liez, MB és NE vonalok képviselhetik a B és E pontokra fekmen- tesen, és egyszersmind merőlegesen nyomó víz-szálakat, és hasonlókép, ha A, N, M pontokat egy vonallal összekötjük, az eredett ABM háromszög' rendékei együtt véve, azaz ezen háromszög’ területe képviselheti az egész AB vonalra merőlegesen , , , . , , „ AB MB nyomo víz mennyiseget. De ABM A területe = —-—; súlya peAB-MBS dig lesz: _ -----——. Ezen sulylyal merőlegesen nyomatik az oldalnak AB vonala; mivel pedig az egész oldalt számtalan illy vo-