Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
314 megméretik a két rezgési csomó’ egymástóli távolsága l, és az adatt zöngéjéböl meghatároztatik az egy mperczre eső rezgések’ száma = n, azonnal megtudhatni c sebességet is , mellyel a hosszrezgés ezen bizonyos anyagban halad. Ha pedig két különböző anyagokra nézve csak a viszonyos sebesség kerestetnék , elég lenne azon anyagokból két egyenlő hosszúságú vesszőket venni, s mind a kettőt hasonló rezgésbe hozván adott zöngéjikböl a rezgések’ számát n és M'-et meghatározni ; mert ezen esetre lészen c : c‘ — n : n'\ s ha c' sebesség egyik anyagban mérték’ egységéül vétetik, lenne a másik anyagban n c = — .A hosszrezgések’ haladási sebességének imént fölhozott kitételei a n' keresztrezgések’ sebességének kitételére is egyenlően használtathatok. 415) A hosszrengésbe hozott vesszőknek rezgési száma semmit sem függ a vesszők vastagságától, de annál nagyobb, minél rugékonyabb anyagból készítettek, és minél rövidebbek a vesszők. Nevezetesen: ha az egyik végen megerősített, s minden csomó nélkül rezgő vesszőnek bizonyos idő alatt végzett rezgési számát veszszük egynek, lesznek ezen vesszőnek, a mint vagy csomó nélkül, vagy egy, vagy két, vagy három stb. csomóval rezg, rezgési számai úgy, mint 1, 3, 5, 7... páratlan számok. Azon vesszőnek pedig, melly mindegyik végén megerösittetik, vagy középen tartva egy, kettő, három stb. csomóval rezg, rezgési számai 1, 2, 4, 6,.... számsor szerint növekszenek. 416) A vesszők'1 csavarrezgései. Ezek előidézhetök, ha a hengeralakú vessző’ egyik vége szorittyuban, vagy kézben tartatván, másik vége tekerintöleg dörzsöltetik. A csavarrezgések’ száma egy anyagú, és hosszúságú vesszőkben átmérőjüknek négyzetével arányos, de mindig kisebb ugyanazon vesszőnek hosszrezgési számánál, s azért mélyebb zöngét okoz. Jegyzék. Poisson, és Cauchy' elemzési vizsgálatai szerint a vesszők’ kereszt, hossz, és csavarrezgései egymással oil y szoros összeköttetésben vannak , miként egynemű rezgések’ számából , a másik nemű rezgési számokat is elméleti utón megtudhatni, mit a tapasztalás is igazol. 417) Bugalmas lemezek' rezgése. Egy rugalmas lemezt, például üveg-, vagy sárgarézből készültet keresztrezgésekbe hozhatni, ha az ujjak közt tartva, vagy a 192-dik rajzban ábrázolt csa- varfogónak bőrrel, vagy parafával borított a és b részei közé szorítva, a félsimára köszörült szélén hegedüvonóval dörzsöltetik. Hogy ez által a dörzsölt lemez csakugyan rezgésbe hozatott, a dörzsölés alatt hallatszó erős hang tanúsítja. A rezgő lemez mindig
