Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
305 hullámot képezend, mellynek görbületei a jövő hulláméval egészen ellenkezők. 407) Ha a keresztrezgési hullámnak keletkezési és haladási módjára kellő figyelem fordíttatik, észrevehetni, hogy a rezgési hullámnak egész hosszaságávali tovább haladására épen akkora idő kívántatik, a mekkora keletkezésére vala szükséges, Föltevén, hogy azon körülmények , mellyek a rezgésbe hozott húr’ hullámainak hosszaságára befolyást gyakorolhatnak, változatlanul ugyanazok maradnak, látnivaló: hogy a hullámok’ haladási sebességének egyenletesnek kell lenni. Ennélfogva azon időt, melly alatt a rezgési hullám egész hosszaságával tovább halad, nevezvén f-nek, haladási sebességét 21 pedig c-nek, átalánosan leend: t = — (240. Ill); ha l a rezgő húrnak azon hosszát jelenti, melly egy hullámhegyet, vagy völgyet képez, vagyis a rezgő húrnak két rezgési csomója közt létezik. Terjedelmesb hánylás által bebizonyíthatni, hogy a hullám’ haladási sebessége ezen képlet által kitétethetö : c *), mellyben 2g a szabad esés’ sebesedését, q a húr’ feszülését okozó súlynak fontokban kitett nagyságát, p pedig az l hosszaságú húrrésznek, vagy ha a húr csomók nélkül rezg, az egész húrnak súlyát jelenti. Ha a hullám’ haladási sebességének imént kifejezett értéke a rezgési időnek átalános kitételében helyettesíttetik, leend : t = 2 V fP_ 2gq (I)Ha a húr, mint lenni szokott, hengeralakú, átmérőjét jelentvén d-vel, fajsúlyút pedig s-el, lesz: p = y^Tíd-ls, melly értéket az előbbi képletben helyettesítvén, leend : Tís t — dl VV 2gq (II). Ezen képletből egy másodpercz alatt végzett keresztrezgések’ számát is kivezethetni; mert ha a húr t idő alatt tesz 1 rezgést, 1 másodpercz alatt teend n számú rezgéseket, azaz: t: 1 = 1: »; *) Naturlehre des A. Baumgartner 1842, Seite 270. — Anfangsgründe der Physik des A. eon Ettingshausen 1844, Seite 286. Jedlik Természettan. /. k. 20
