Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
303 ■Ai— i- ----- — rX M II F S' mozgást, mellyel a húr ACB helyzetből kiindulván abba ismét visszakerül, egy rezgésnek, az addig lefolyt időt pedig egy rezgés' idejének mondják; minthogy a rezgő húr kitérései igen csekélyek, az ingá- vali hasonlatosságnál fogva minden rezgései egyidősek. 406) A keresztben rezgő húr némellykor több egyenlő részekre osztódik, mellyeknek mindegyike kereszt-rezgéseit a me- lette létező részszel ellenkező irányban épen úgy végzi, mintha mindegyik rész önálló, és az osztálypontokban megerősített húrt képezne. Ez történik : a) Ha a kettő, három, vagy több egyenlő részre osztott AK húrnak (174. rajz) első osztálypontja alá, például C alá, húrláb 174 ra’z) tétetvén, a többi E és G osztálypontokra egyszínű, az osztálypontok közötti helyekre pedig más szinü papirnyiretek aggat- tatnak, és azután a húrláb által elkülönzött AC rész hegedű-vonóval, vagy pengetéssel rezgésbe hozatik. Ennek rtiegtörténtével az osztálypontok közé tett papiros- kák mind lehányatnak, az osztálypontokon pedig nyugalomban maradnak , nyilvánvaló jeléül annak : hogy AC húrrésznek majd ABC majd AB'C helyzetbe jöttekor, a másik rész is majd CDEFGHK, majd CD'EF'GH'K alakot vett föl. Az illyféle rezgés által eredett E és G nyugvó pontok rezgési csomók-nak neveztetnek ; számuk egyenlő n—í-hez, ha n az osztályrészek’ számát jelenti. ó) Ha valamelly hosszú, s egyik végen megerősített AK zsineg (175. rajz) A-nál kézben tartva kifeszíttetik, azután A vége AM, MN, ÏVA irányokban egymásután hirtelen mozdíttatik, annak bizonyos AE része AB'CD'E kigyódzó alakot ölt fel, melly a folyadékok’ hullá- mávali hasonlatossága miatt rezgési hullám nevet visel ; áll ez AB'C hullámhegyből, és CD'E hullámvölgy-böl, mind a kettőnek együtt vett AE hosszúsága a hullám’ hosszát, valamint a völgy’ mélysége, és hegy magassága együtt a rezgés’ kitérési távolát teszi. — A képződött AB'CD'E hullám egy helyben nem marad, hanem a zsineg’ egész hosszát megfutja, K ponttól visszaverődik, és az előbbi irányá175. rajz. JV B' n ^ F' jr ...-Æ-.....ff,M B D' ~K
