Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

297

len csavarnak mondatik. Áll AB csavarból (168. rajz), mclly tengelye 168. rajz. körül Cforgattyú által hajtható. Ennek csavarmenetei D csillagkerék’ fogaiba kapaszkodnak. E szerkezetnél fogva a csavar’ forgatásával a kerék is tengelye körül mozgásba jö, és a hengerére tekerödzö kötél által Q teher fölemeltetik. — Ha képzeljük, hogy vala- melly, a kerék’ fogaira közvetlen működő P‘ erő, Q teherrel egyensúlyban van, a 391-dik szám értelmében áll:

P':Q = r:R . . . («),

a henger’ sugarát r, a kerék’ sugarát pedig R betű jelentvén. Továbbá ha P' erő helyébe.4 csavarmenetek alkalmaztatnak, azokra nézve P1 teher gyanánt tekintendő ; tehát magában a csavarban (a) pont szerint lészen : P:P‘ = d:2Ttl . . . (/5);

l jelentvén a C forgattyú hossszát ; végre («) és QS) arányokat összetevén áll :

P: 0 = dr:2TílR .... (IV); azaz : a végetlen csavarban úgy áll az erő a teherhez, mint a csavarmenetek’ távolságának, és henger’ sugarának szorozata az erő által megfutott térből, és a csillagkerék' sugarából keletkezett szo- rozathoz.

c) Emeltyűvel, és csavarral összekötött csavar. Ez az a) alatt tárgyalttól csak abban különbözik, hogy AB (169. rajz) csavarhengernek AC részén valamicskével nagyobb távolatú csavarmenetek léteznek, mint a CB részre vágottak. A csavarhenger’ alsó részén B nyomólap látható, mellynek üregébe a finomabb csavarmeneteknek megfelelő üres csavara vagyon bevágva. Ha AB henger egy fordulást tesz, B nyomólap a vastagabb csavarmenetek’ távolával lejebb száll, de egyszersmind a finomabb csavarmenetek’ távolával fölfelé emelkedik ; tehát valódilag a két különböző távolatok külön- zékével lenyomatik, és igy az alája helyzeti testre nyomást eszközöl. A vastagabb

169. rajz. A