Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
294 ságát, ACB=« szög pedig a hajlási szögletet jelenti. Miután AC lejtő vala- melly « hajlási szöglet alatt , mellynek nagyságát mn körívről leolvashatni, o csavar által megerösíttetett , reája a rajzban látható , és súlyával Q erőt képviselő kis kocsi tétetik ; ha azután a kocsihoz kötött pqr zsineg’ végére akkora Psuly akasztatik, mekkora a lejtőre helyzett kocsit egyensúlyban tartani képes , kitünend : miszerint P-nek ()-hozi viszonya akként külömböző leend , a mint a P erőtől feszített pq zsineg’ iránya vagy a lejtő’ lapjával, vagy annak alapjával egyenközü , és mindegyik esetben tökéletesen megegyez az elméleti úton nyert illető viszonynyal. V. Czikk. A csavarról. 398) A csavar nem egyéb, mint egy a felületén egyenlő mélységű, és egyenközüen körültekerödzö barázdákkal, és ezek közti domborodásokkal, egy szóval : csavarmenetek-kel ellátott henger ; lehet tömör, vagy üres; használatban mind a kettőnek együtt kell lenni, és akkép összeillesztve, hogy a tömör csavar’ domborodása az üres csavar’ barázdáit, és viszont betöltsék, és ez amaz körül, vagy az emebben könnyen forgatható legyen ; minek azonban meg- törlénhetése végett szükséges, hogy vagy az üres, vagy a tömör csavar mozdulatlan állású legyen. 165. rajzban A a tömör csavart, B az üres csavarnak átmetszetét ábrázolja. A csavar által terheket is lehet ugyan fölemelni, többnyire mégis valamelly tetemesb nyomásnak eszközlésére , vagy a külön testeknek, és egyéb készületek’ részeinek erős összekapcsoltatására alkalmaztatik. Ezen esetekben mind azon ellenállás , melly az üres, vagy tömör csavar’ forgatását néinüleg nehezíti, teher gyanánt tekintendő. A csavart forgató P erőnek Q teher iránti nyug- tanos viszonyának meghatározása végett, a csavart úgy vehetni, mintha a henger’ felületére görbített s ugyanannyi lejtőkből állana, a mennyi csavarmenete vagyon. Ennek értelmezéséül legyen AB (166. rajz) egy tömör henger, ha ennek felületét lefejtve képzeljük, lészen az ABCD négyszögü lap, mellynek BC oldala a henger’ háránt metszetének koréhoz egyenlő, lészen tehát BC= 27Tr, hol r a henger’ sugarát 165. rajz.
