Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

290

azaz : úgy vagyon az erő a teherhez, mint 1 a fogas kerekek' közös nagyságú sugarának azon hatványához, mellynek kitevőjét a kerekek’ száma jelenti.

I. Jegyzék. Minthogy a hengerkerék szintúgy , valamint a csiga’ nem egyéb, mint folytonos emeltyű , ennélfogva a 389. szám alatt mondottak’ nyomán a hengerkerékben , és kerékmüvekben is , nem tekintvén az előforduló mozgási akadályokat, annyi az időbeni veszteség, mennyi az eröbeni nyereség.

II. Jegyzék. Ha a hengerkerékben a súrlódás is tekintetbe vétetik , akkor P erőt úgy kell néznünk , mint két részből állót, mellyeknek egyike P‘ Q teher ellen , másika P“ a súrlódás ellen működik. Képezze a szóban lévő hengerkereket a 160. rajz, mellynek AC küllője — ff, hengersugara BC:=r, a

tengely’ sugara pedig = ? '. Ha ezen erőmüvet súrlódás nélkül tekintjük, (I) arány szerint lesz :

P1 : Q = r : R, innét

160. rajz. 7)

Qr

F= — R

(«).

De minthogy a súrlódás is tekintetbe veendő , az pedig származik azon nyomásból, mellyeí a hengerkeréknek G súlya , és a hengerkerékre működő P és Q erők annak tengelyére gyakorolnak , lesz tehát a tengelyen okozott súrlódás’ nagysága f (G-\-P-\-P) , ha f a súrlódás’velejáróját jelenti (367). Ezen súrlódás’ meggyőzésére szükséges P“ erőt ismét az (I) arány szerint feltalálhatni ; mert áll :

P“ : f(GA-P-\-Q) = »•' : R , honnét :

P“ = f(G+P+Q)r‘............................0).

R

Az («) és (/?) alatti értékeket összeadván az egész erő , melly mind () teher, . , , ,, Qr f(G + P‘-\-Qy

rel, mind súrlódással egyensúlyt tart, lészen: P=P'+P"=— --------------------R R

Ha @=800 ff, 71 = 48", r=6", akkor P' = 100 ff, továbbá G = 300 ff , 1

, r'= 1,5", számokban lesz:

800.6

P=------48

+

1 (300+100+800) 1,5 3~ 48

= 112,5 ff.

III. Jegyzék. A hengerkerekek’ használata közéletben igen gyakori ; az őrlő malmok, fürészmalmok , zuzómalmok s óramüvek, gőzösök, szekerek, és szekéremeltyük , esztergályozó , köszörülő , fonó-gépek , önmozgonyok és más efféle készületek’ főbb, vagy legalább több alkatrészeit hengerkerekek teszik. Az említett erőmüvek közül némellyek emberek , és marhák’ erejével mozgattatnak ; mások víz , vagy szél ütközésével , lég , vagy gőz’ rugékony- ságával ; nehányak , például az órák, a reájuk ható aczélrügonyok’ feszülésé-