Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

282

Jegyzék. Ennélfogva : a) ha a kőtéltől érintett iv csak egy pont, annak húrja = o, és így lészen :

Qr

P : Q = r: o, azaz : P= — = oo (235).

o

b) Ha a kötéltől érintett ív = 30°, annak húrja egyenlő r-hez, vagyis sugárhoz , és igy áll :

P : Q = r: r; azaz : P= Q.

c) Ha a kötéltől födött ív = 180°, annak hurja=2r ; tehát P: Q=r:2r; Q

honnét P=— , mint a (II ) képletben.

d) Végre midőn a kötéltől betakart ív = 360°, annak húrja = o, tehát ismét P = oo (235).

388) Nagyobb terhek' emelésére az álló, és mozgó csigákból gyakran vagy egy, vagy annyi kötél-darabok által, a mennyi mozgó csiga alkalmaztatik, az úgynevezett csigasor szokott alakitatni. Az első rendű csigasort, mellyben a csigák körül tekerödzö kötél egy folytonos darabból áll, 148, és 149. rajzokban láthatni.

Másik renditeket pedig, mellyek* ben annyi darab kötél használ- tatik, a mennyi mozgó csiga vagyon bennök, 150 és 151. rajzok mutatják. Mindezen csigasorokban az erő, és teher közti nyugtani viszony’ feltalál- liatása végett , legczélszerübb csak azt tekinteni, mekkora azon erő, melly által a terhet tartó egyes kötél-részeknek mindegyike feszíttetik; ezt ki- szemelvé n, önként világos, hogy az egyes kötél-részeket feszítő erők' összege egyenlő a Q teher nagyságával ; melly egyenletből az említett viszony is azonnal kivezethető. Ezt előre bo- csátván, és föltevén egyszer mindenkorra a tehertartó kötelek' egyenközüségét, vizsgáljuk az idézett rajzokban elötün- tetett csigasorokat.